A szennyező eltűnt, a veszélyes hulladék maradt. Ide vezetett, hogy a Fidesz felszámolta a környezetvédelmi hatóságokat – írja a nol.hu.
Eseti országgyűlési bizottság felállítását kezdeményezi a veszélyeshulladék-telepek felderítésére és felszámolásra Kepli Lajos országgyűlési képviselő (Jobbik), az Országgyűlés környezetvédelmi ellenőrző albizottságának elnöke. Ezt pénteken Kiskunhalason, a már nem létező Bács-Reál Kft. telephelye előtt jelentette be az újságíróknak.
A cég, amely 2013. december 2-án megszűnt, 581 tonna veszélyes, szennyező anyagot hagyott maga után, amelyek ma is ott találhatók a lezárt telephelyen. Kepli az újságíróknak elmondta, jelenleg is több ezer tonna veszélyes hulladék hever szanaszét az országban, a mérgező vegyi anyagok befolynak a talajba és a talajvízbe, veszélyeztetik az emberek egészségét. Ezeket fel kell deríteni, a veszélyes anyagokat ártalmatlanítani. A hatályos jogszabályokat fölül kell vizsgálni, ne fordulhasson többé elő, hogy éveken át akadálytalanul lehessen szennyezni a környezetet.
A képviselő szerint ketté kell választani a dolgot: a működő vállalkozásoktól megfelelő pénzügyi garanciákat kell megkövetelni, hogy megszűnésük esetén is legyen miből ártalmatlanítani az általuk felhalmozott veszélyes anyagokat. A másik javaslata a már megszűnt, felszámolt cégek által hátrahagyott telephelyekre vonatkozik: mivel ott a szennyezőtől már nem lehet behajtani a kárelhárítás költségét, azt az államnak kell állnia. Évről évre nő ugyanis a kockázata annak, hogy a környezetkárosítás visszafordíthatatlan lesz – ezért, ahol lehet, addig el kell hárítani a veszélyt, míg az nem következik be.
Ilyen kockázatos helyszín a Bács-Reál Kft. kiskunhalasi telephelye is, ahol a megszűnt cég tulajdonosai már biztosan nem fogják kifizetni a kármentesítést. A Bács-Reál Kft. egykori tulajdonosát ugyan a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése miatt elmarasztalta a bíróság, ám családtagja most is üzemeltet hasonló vállalkozást. Ezt szigorúbban kellene szabályozni, hiszen a mostani törvényeknek láthatóan nincs elég visszatartó erejük.
A képviselő szerint az eseti bizottság feladata lenne, hogy felderítse az országban azokat a telephelyeket, ahol a környezetre veszélyes anyagokat tárolnak, javaslatot tegyen a veszélyforrások felszámolására, illetve a megfelelő törvénymódosításokra, beleértve azt is, hogy a költségvetés ismét adjon erre elegendő pénzt. 2010 óta a kormány a nullára csökkentette a kármentesítési alapban lévő összeget, ezért gyakorlatilag megszűnt a kármentesítés. Mindebből persze csak akkor lehet valami, ha a Fidesz–KDNP-képviselők is támogatják.
Szigorítani kellene a hatósági ellenőrzéseket a már felhagyott telephelyek esetében is. Látszik ugyan, hogy a kormánynak nem fontos a környezetvédelem, nem hogy önálló minisztériuma nincs, de az ellenőrző hatóságot is úgyszólván felszámolták. Éppen az ellenőrzés hiánya teremt lehetőséget a szélhámoskodásra – ez azonban azzal a veszéllyel jár, hogy elszennyeződnek a vízbázisok.
A Greenpeace és helyi környezetvédők attól tartanak, hogy a hordókban tárolt méreg előbb-utóbbi kijut a környezetbe. Bangha Ágnes környezetvédelmi főosztályvezető az RTL Klubnak azt mondta: egyetlen vegyszer esetében sem tudták kimutatni a határérték túllépését a mérések alapján. A veszélyes anyagok elszállítását csak akkor kezdhetik meg állami pénzből, ha a hordók kiszakadnak. A korábbi becslések szerint a legveszélyesebb hulladékok elszállítása körülbelül 160 millió forintba kerülne.
A Csongrád Megyei Kormányhivatal közleménye szerint jogelődje többször is elmarasztalta a Bács-Reál Kft.-t, amely azonban a kiadott kötelezések egyikének sem tett eleget. Emiatt hulladékkezelési engedélyét visszavonták, a számláját zárolták, a rajta lévő pénzből elszállíttatták a legveszélyesebb anyagokat a telepről. Megbírságolni nem tudták, mert ugyan figyelmeztetésül megállapíthattak 85 millió forint büntetést, ám egy 2004. évi jogszabály miatt, amely a kis- és középvállalkozások fejlődésének a támogatását célozta, nem szabhattak ki tényleges bírságot.[/box]
Tanács István, nol.hu