Az emberiség ősidők óta kíváncsi arra, hogy mit tartogat a jövő, és ennek kikutatására komplett rendszerek, különböző gyakorlatok szolgálnak. A kérdés aktualitását nemcsak az adja, hogy Európát soha nem látott válság sújtja a muszlim világ beáramlásával, hanem az is, hogy a következő hetekben a zsidó naptár három őszi ünnepére is sor kerül.
A Teremtő a törvényben hét ünnepet nevezett meg, amikor a zsidóság (illetve az egész emberiség is) találkozhat Vele. Ezen ünnepek közül négyet tartanak meg tavasszal, és hármat tartanak ősszel. A tavaszi ünnepkör elemei (Húsvét, Kovásztalan kenyerek ünnepe, Első zsengék, Pünkösd) Jézus első eljövetelére utalnak, míg a három őszi ünnep a második eljövetel eseményeire fókuszál.
Tehát ezek az ünnepek egy isteni tervet tárnak elénk a jövő megértése szempontjából. Ez a terv Jézus golgotai kereszthalálával vette kezdetét közel kétezer évvel ezelőtt, de a lezárás még várat magára. Az őszi ünnepkör elemei tehát valamikor a jövőben fognak beteljesedni, valószínűleg ugyanazon pontossággal, ahogy a tavaszi ünnepek beteljesedtek kétezer évvel ezelőtt. A szeptemberi hónapban a zsidóság megtartja a Kürtzengés ünnepét, az Engesztelés napját, valamint a Sátorok ünnepét is. Jelen cikkünkben az elsővel foglalkozunk, mivel a Kürtzengés ünnepének két napja most vasárnapra és hétfőre esik.
A Rós Hasana (Kürtzengés) ünnepének elengedhetetlen kelléke egy kosszarvból készült hangszer, a sófár. Ezt a hangszert az őszi ünnepkör során többször megfújták, és ezzel összehívták a népet, illetve a fúvásnak volt (és van) figyelmeztető tartalma is. Az ószövetségi papok figyelték a hold változását, és akkor fújták meg a sófárt, amikor csak egy vékony holdsarló látszott, vagyis teljes sötétség uralta az eget. Ez az ünnep az Istennek adott áldozatokon túl egy bűnbánati időszakot is elindított: a héberek ekkor nagy hangsúlyt tettek arra, hogy nemcsak a Teremtőjükkel, hanem embertársaikkal is kibéküljenek.
A Bibliában végigvonul a kürt megfújásának képe. Nemcsak a fent említett ünnepen szólat meg a sófár, hanem ez a hangszer elkísérte Izrael fiait a csatákba, és számos győzelem kapcsolható a kürt megfújásához. A jövőben is többször megszólal ez a hangszer. Ézsaiás próféta például a Kürtzengés ünnepét összekapcsolja Izrael összegyűjtésével, de Pál apostol is használja ezt a képet, amikor arról ír levelében, hogy az utolsó időkben feltámadnak azok, akik elfogadták Jézus áldozatát. Illetve a teológusok egy része azt vallja, hogy Jézus második eljövetele elhozza az elragadtatást. Ez azt jelenti, hogy azok az egyháztagok, akik megélik a Kürtzengés ünnepének beteljesedését, azok kikerülik a halált, és Jézus elragadja őket a földről.
Az Újszövetséget lezáró könyv, a Jelenések könyve szintén szót ejt kürtök megfújásáról, amik borzalmas változásokat fognak a Földön előidézni.
A Kürtzengés tehát egy roppant sötét időszakot indít el, van benne figyelmeztetés (kibékülés a Teremtővel, és embertársainkkal), valamint megjelenik benne egy összehívás is.
Folytatjuk…
Papp Zsolt teológus
