A március 15-étől hatályba lépő új polgári törvénykönyv több mint ötven év után hoz új szabályozást az emberek vagyoni és személyi viszonyaiban. Az új kódex az 1960 óta hatályos törvénykönyv jelenlegi szövegének csaknem felét őrizte meg, a negyedét korrigálta, ugyanekkora részét pedig lényegesen változtatta meg vagy teljesen megújította.
„Két olyan komplett könyv van, amely eddig külön törvényként szerepelt a magyar jogban, az egyik a családjog, illetve a gazdasági társaságok joga, tehát így a nyolc könyv most már a teljes magánjogot egybefoglalja”, tájékoztatott az államtitkár.
Az új polgári törvénykönyvben fontos változás, hogy a túlélő házastárs haszonélvezeti joga csak a lakásra korlátozódik majd, a többi vagyontárgyból a gyermekekéhez hasonló rész illeti meg.
A személyiségi jogok megsértésének szankciója a sérelemdíj lesz. Összegét a bíróság állapítja meg, mérlegelve az eset körülményeit. Új lesz az is, hogy a közösség bármely tagja jogosult lesz bírósághoz fordulni a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségét nagy nyilvánosság előtt súlyosan sértő vagy indokolatlanul bántó sérelem esetén, mondta Répássy Róbert.
Hozzátette: „ezekben a perekben harminc napig lehet a közösségi sérelem alapján bírósághoz fordulni, és nincsen helye a perben beavatkozásnak vagy viszontkeresetnek, mert bizony előfordulhat, hogy ilyen perekben akár több százan is felperesi oldalon jelentkeznek majd a bíróság előtt.”
Fontos, hogy a bíróság a jövőben a cselekvőképességet általános jelleggel már nem ítélheti meg, azt csak meghatározott körben és időben korlátozhatja.
A kft-k törzstőkéjének legalacsonyabb összegét ötszázezerről három millió forintra emelik. Ezzel a jogszabály a hitelezők érdekeit védi.
Az új polgári törvénykönyv március 15-én lép hatályba.
