Kiskunhalas határában talán még a budapesti Illatos útinál is elhanyagoltabb állapotban tárolnak nagy mennyiségű veszélyes hulladékot. Jelentős mennyiségű környezetkárosító, veszélyes anyagok hevernek szanaszét egy vállalkozás volt telephelyén.
Ráadásul nem messze, egy Natura 2000-terület közvetlen közelében is találtak hasonló jellegű szennyeződést. A Pirtóhoz közeli erdőszélen festékek és oldószerek maradványai, folyadékkal teli, fedetlen, rozsdás hordók és veszélyes egészségügyi hulladékok találhatóak. A Greenpeace Magyarország, a helyi Vakvarjú Természetvédelmi Alapítvány, valamint a Csemete Egyesület azt várja a hatóságoktól, hogy mihamarabb, akár állami beavatkozással tisztítsák meg a szennyezett területeket, és szállítsák biztonságos tárolóba a hulladékot. A költségekért a szennyezést okozó cégnek kell felelnie – de addig is, amíg a jogi procedúra zajlik, a szennyezést meg kell szüntetni.
Kiskunhalason a Bács-Reál Kft. évekkel ezelőtt telephelynek bérelt ki egy városszéli területet, majd engedélyt kért veszélyes anyagok szállítására és ideiglenes tárolására. A helyi civilek tiltakozásának ellenére az illetékes Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség megadta az engedélyt. A határozat több mint 400-féle veszélyes hulladék begyűjtésére és kezelésére vonatkozott, több tízezer tonna mennyiségben.
Alig egy évvel később, 2011 elején szabálytalan hulladékkezelésért már több mint 85 millió forintos bírságot állapított meg a hatóság, ám ezt nem szabták ki a Bács-Reál Kft.-re, csak „figyelmeztetést” küldtek. A helyzet nem javult, így 2011 végén a környezetvédelmi hatóság betiltotta a cég további tevékenységét illegális hulladéktárolás miatt.
A tulajdonos még akkor, 2011-ben más nevére íratta át a céget, a veszélyes hulladék pedig azóta is, immár ötödik éve áll elhagyottan a telepen. Savak, festékek, oldószerek, olajok, egészségügyi veszélyes hulladékok, laboratóriumi vegyszerek maradékai vannak teljesen szabálytalanul, a szigetelés nélküli puszta földre lerakva, hordókban és műanyag tárolókban. A telep félig nyitott épületében a hordótornyok egy része összedőlt, a vegyi anyagok sok helyen kijutottak, kiömlöttek a tárolóedényekből.
A helyi környezetvédelmi hatóság többször kötelezte a céget a veszélyes hulladék elszállítására, ám két kamionnyi gumiabroncs eltávolításán túl láthatóan nem történt változás. 2013-ban az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség méréseket végzett a területen. Akkor nem állapítottak meg jelentős határérték-túllépést a talajban és a talajvízben, egy 2016 év eleji határozatban azonban kijelentik, hogy „a veszélyes hulladékok ilyen módon történő tárolásával nincs kizárva azok környezeti elembe (talajba, illetve talajvízbe) kerülése, azaz a környezeti elemekben bekövetkező, mérhető, jelentős kedvezőtlen változás lehetősége, tehát a környezet veszélyeztetése folyamatosan, jelenleg is fennáll.”
A Kormányhivatal a Greenpeace érdeklődésére most is azt közölte, hogy egyelőre a méréseik nem mutatnak határérték-túllépést. A Greenpeace a kerítésen benyúlva véletlenszerű talajmintát vett a területről. A nem akkreditáltan mintavételezett felszíni talajmintában lényegesen magasabb fém- és ásványolaj-tartalmat találtak, mint amennyi a talajra vonatkozó hatályos határérték: a vizsgált 14 fém és félfém komponens közül 9 esetében a földtani közegre megadott határértéknek akár 11-szeresét mérték, a teljes ásványolaj-tartalom pedig a határérték 143-szorosa volt. Ezért javasoljuk, hogy a terület szennyezettségének megismerésére a hatóságok végezzenek részletes tényfeltárást.
A tulajdonos, aki annak idején a szennyezést okozta, nem tudott felelni vagyonával az általa okozott károkért. Így a hatóságok a jelenlegi jogszabályokkal nem tudják elérni, hogy érvényesüljön az „a szennyező fizet”-elv.
Időközben a helyi Vasvarjú Természetvédelmi Alapítvány munkatársainak jelzése nyomán a Greenpeace hasonló jellegű veszélyes anyagokat talált lerakva egy közeli erdőszélen is: vegyszerek, festékek, oldószermaradványok mellett itt nagy zsákokban elhelyezett kórházi hulladék is megtalálható. A Vasvarjú Természetvédelmi Alapítvány feljelentést tett ismeretlen tettes ellen. Bízunk benne, hogy a kórházi hulladék beazonosításával sikerül megtalálni a felelősöket. A festékes hulladékok hasonló jellegűek, mint amelyek a Bács-Reál telepén találhatóak, emiatt elképzelhető, hogy összefüggés van a két illegális szennyezés között.
„Nem lehet tovább arra várni, hogy véget érjen a hatóságok és a tulajdonos közötti jogi procedúra. A veszélyes hulladékot haladéktalanul biztonságos helyre kell szállítani, hogy a sérült hordókból és tárolókból ne szennyeződhessenek tovább az érintett területek” – mondta Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője.
A helyreállítás költségéért a károkozó Bács-Reál Kft. egykori tulajdonosának, és a kft.-t felszámoló cégnek kell jótállnia. A jelenlegi jogszabályi környezet azt eredményezi, hogy ilyen esetekben a szennyező kibújhat a felelősség alól és másra, például az államra – azaz gyakorlatilag az adófizetőkre – háríthatja a költségeket, ezért szigorítani kell a jogszabályokat, az újabb és újabb visszaélések elkerülése érdekében.