Jó, ha sikerül komolyabb összeget bezsebelni a birtokunkban lévő üres ingatlan kiadásából, főleg hogy most elszabadultak az albérleti díjak. Ez azonban nem talált pénz, költségekkel kell számolni, és adózni is kell utána. Vigyázzon, a NAV is résen van.
Nagyon mennek az albérleti díjak, sokan – és egyre többen – adnak ki ingatlant. Ezzel kapcsolatban egy csomó adózási kérdés is felvetődik. Milyen kötelezettségei vannak a magánszemélynek, ha kiadja lakását? Kell-e adószámot kiváltania? Év végén az szja-bevallásában kell rendezni a fizetendő és visszaigényelhető adót az adóazonosító szám feltüntetésével? A magánszemély adóelőleg fizetésére ez esetben is kötelezett lesz év közben legalább a bevétel 50 százalékáig? Értékcsökkenést számolhat-e el az ingatlan után, ha igazoltan nem lakik ott? Az előforduló költségek között elszámolhatja-e adószám hiányában például a közvetítő jutalékot, az irodaszer beszerzést, ha azokról számlát kér a nevére? AzAdózóna válaszol a felvetődött kérdésekre.
A rendszeres bevételszerző tevékenységre tekintettel a természetes személy adóalanykénti bejelentkezés és az adószám hiányában is alanya az általános fogalmi adónak, ezáltal az áfatörvényben meghatározott bizonylat kibocsátására kötelezett. Adómentes ingatlan-bérbeadás esetén számla helyett a számviteli törvény szerinti számviteli bizonylat kibocsátása is elegendő.
Az adószám hiánya – tekintettel az adómentes körbe tartozó tevékenységre – az adóalanyt nem akadályozza a számviteli bizonylat beszerzésében (illetve előállításában) és kibocsátásában. Ezen a számviteli bizonylaton az adóalany neve mellett az adóazonosító jel szerepeltethető. Amennyiben azonban az adóalany úgy döntene, hogy a számviteli bizonylat kibocsátásához a számla és a nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint az elektronikus formában megőrzött számlák adóhatósági ellenőrzéséről szóló NGM rendelet szerinti számlatömböt kíván használni, annak beszerzéséhez már adószámmal kell rendelkeznie, emiatt viszont be kell jelentkeznie.
A kifizető által levonandó és a magánszemély által fizetendő adóelőleg mértéke a jövedelem 16 százaléka. Az adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelem tételes költségelszámolás esetén a magánszemély nyilatkozata szerinti, az igazolható költségek levonásával megállapított bevételrész összege. A kifizető az adóelőleg alapjának megállapítása során költségként legfeljebb a bevétel 50 százalékát veheti figyelembe. A 10 százalék költséghányad alkalmazása esetén továbbra is a bevétel 90 százaléka minősül az adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelemnek.
Jellemzően előforduló és költségként elszámolható kiadás lehet például az ingatlan fenntartásával, rendeltetésszerű használatával kapcsolatosan felmerülő rezsiköltség. Abban az esetben, ha a bérlő nevére átírják a közüzemi szolgáltatást mérő készülékeket, vagyis a közüzemi számlák a bérlő nevére szólnak, akkor a bérlő által a szolgáltatónak fizetett díj a bérbeadónál nem számít bevételnek, így az költségként sem számolható el.
Kifizetőnek történő bérbeadás esetén – függetlenül attól, hogy a bérbeadó magánszemély rendelkezik-e adószámmal vagy sem – a bérlőnek adóelőleget kell megállapítania. Amennyiben a magánszemély a költségeiről nem nyilatkozik, jövedelemként a bevétel 90 százalékát kell a kifizetőnek figyelembe vennie.
További részleteket itt lehet olvasni.
hvg.hu
