Az Erdélyi Csillagok Irodalmi Egyesület, a Napsólyom Íjász Egyesület, a Pásztortűz Egyesület és a Történelmi Vitézi Rend közös szervezésében emlékezés volt a kiskunhalasi sóstói parkerdő Árpád-kori falu emlékoszlopánál. A szép számú közönség a Zöldhalomnál egykor létezett településre emlékezett július 29-én.
Végső István történész, egyesületi elnök nyitotta meg a programot. Mint többek között elmondta az Árpád-kori falu emlékoszlopa (alkotók: Csák Attila, Babud László) civil kezdeményezésre, a Kiskunhalasi Városvédő és Városszépítő Egyesület javaslata alapján létesült a millenniumi időszakban. Más civil szervezetek (pl: Hazatalálás Baráti Kör) is szerveztek már itt programokat. A bevezető gondolatok után a Himnusz eléneklését követően Barina Vendel (Kuthen) versét mondta el Hegedűs Bettina diák (Szilády Áron Gimnázium). Majd a Szűcs Sándor vezette Szilaj Citerazenekar muzsikájával hangolódtak a „múltbeli utazáshoz” a jelenlévők.
Végső István történész előadásában az érdeklődők hallhatták, hogy a régi történetírók, régiséggyűjtők, halasiak mit tudtak a Zöldhalomról, faluról, annak temetőjéről. Révész György, Gyárfás, Pesty Frigyes is középkori települést sejtett itt: „„A Sóstó melletti Zöldhalom, ott IV. Béla, Kun László, Salamon, V István ezüstpénzek és kun-tatár pénz is találtatott.” (Révész). Míg mások török kori falut vagy a Fekete Sereg szétverésének helyét gondolták itt. Ez utóbbi miatt állítólag még Jókai Mór író is megnézte a Zöldhalmot, amikor Mátyás híres seregéről írt novellasorozatot.
A tudomány mentén haladva Végső István beszélt Biczó Piroska régész feltárásról a Zöldhalomnál (1975). Külön kiemelte Marcsik Antónia, Molnár Erika és Vargáné Kocsis Zsuzsanna tanulmányait a zöldhalmi sírokról. Ezen kutatásoknak köszönhetően a csontokból sok minden érdekes információ derült ki időközben az ott élt emberek életmódjáról.
A precízen felépített, gazdag helytörténeti adalékokkal tűzdelt előadás után újra Szilaj-citeraszó csendült fel, amely után ismét Hegedűs Bettina előadásában egy a témához illeszkedő Kuthen-vers hangzott el. Ezután került sor a „turulos” emlékoszlop előtti koszorúzásra, virágok elhelyezésére.
A megemlékezés zárásaként hosszú, baráti, civil beszélgetés következett, a kifejezetten erre az alkalomra készített finom langallók (kenyérlángos), valamint Baka-szóda és jó borok társaságában a hűs, árnyékos parkerdőben.
Fotók: Pásztor Gergely, Végső István
