Az elmúlt napokban a kiskunhalasi tűzoltókat több helyre riasztották avartüzek miatt. Hétfő este egyszerre kettő helyen – a Széksós utcában és Pirtón is – felcsaptak a lángok.
Mindkét helyen az avar égetése közben terjedtek el a lángok, amit már csak a tűzoltók tudtak megfékezni.
Rendkívül gyúlékony biomassza borítja a hazai parlagon maradt földek nagy részét! – adott ki figyelmezetést a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). Fokozott figyelemre kér a szabadtéri tűzgyújtásnál a Katasztrófavédelm is.
A NÉBIH közlemény szerint nem árt az óvatosság, ugyanis minden tavaszi tarló és erdőtűz emberi mulasztás miatt keletkezik: a hideg tél miatt a szokásosnál is nagyobb mennyiségű elhalt biomassza borítja főként a nem művelt területeket, a száraz fűnek pedig akár egy szikra is elég ahhoz, hogy begyulladjon. A tűz azután elképesztően gyorsan terjedhet, ugyanis akár röpke félóra alatt a területe a tízezerszeresére tud nőni, míg a lángmagasság akár egy-két méteres is lehet.
A Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Kiskunhalasi Katasztrófavédelmi Kirendeltségének közleménye szerint az erdő- és vegetációtüzek tekintetében két fokozottan veszélyes időszak van. Az egyik kora tavasszal, ezek az úgynevezett „tavaszi tüzek”, melyek többsége a tavaszi kerti tevékenységhez köthetőek. A jó időt kihasználva a kert és telek tulajdonosok ilyenkor égetik el a száraz gazt, az avart és egyéb hasonló szerves anyagot. A második kiemelt tűzkockázatú időszak júliustól-augusztus végéig tart.
A száraz nyári hónapokban főleg az alföldi fenyvesek vannak kitéve az erdőtűz pusztításának. A két kiemelten tűzveszélyes időszakban keletkezik az erdő- és vegetációtüzek 70-75 százaléka. Ilyenkor Magyarországon évente több ezer helyen keletkezik tűz. A szabadtéri tűzesetek különféle okokból keletkezhetnek, legtöbbjük azonban emberi gondatlanságra vezethető vissza.
A szabályos szabadtéri égetésről fontis tudnivalók ezen a linken érhetők el: szabadteri-tuzgyujtas
Halasinfo
