Kedden különös bemutató részesei lehettünk a Közösségek Házában. A Bács-Kiskun Megyei Építészeti Kamara vezetői egy rögtönzött kiállításon mutatták be az 1867-1917 közti évek kecskeméti épületeinek restaurált látvány- és kiviteli terveit. A megyei szervezetet a halasi városvédők nevében Babud László építész, a helyi városvédő egyesület elnöke hívta meg a találkozóra.
A délutáni bemutatón Fülöp Róbert polgármester és Tóth Péter főépítész mellett a halasi városvédők és építészek, valamint a megyei szervezet elnöke, alelnöke, és néhány kecskeméti építész is jelen voltak.
A megyei kamara elnöke, Katkics Tamás bevezetőjében elmondta, hogy a kamara saját feladatának érzi az évtizedekig gondozatlanul hányódó tervek megmentését. Azt, hogy tervek elszíneződését, a papír savasodását megállítsák. Ha ezt elvégezték, a következő feladat a tervek digitalizálása. Ezekből a digitalizált képekből nyílt ma délután egy kis kiállítás, ahol többek között a kecskeméti városházát, a színház épületét, és más emblematikus kecskeméti épületek terveit láthattuk. Ezek a színes tervek ma már kultúrtörténeti és esztétikai értékkel bírnak, ezért a mai embereknek kötelességük megóvni és megőrizni őket, nem beszélve arról, hogy a műemléki helyreállításkor is nélkülözhetetlen kordokumentumok. A megyei kamara elnöke kiemelte, hogy szívesen megosztják a halasi városvédőkkel értékmentő tapasztalataikat.
Ezt követően a megyei kamara alelnöke, Vásárhelyi Dániel rövid, vetített képes prezentációját nézhettük meg a szecessziós és klasszicista halasi, valamint kecskeméti épületekről. Az alelnök külön felhívta a figyelmet ezeknek a kézzel rajzolt kiviteli- és látványterveknek szakmai igényességére, és a tervezők látványos, bravúros rajztudására. Ezek a tervek a korabeli építész-tervezők művészi rajztudása, valamint a tervek kivitelezői aprólékossága miatt ma már utánozhatatlanok. Annál is inkább, mert ma már nem készülnek szabad kézzel rajzolt tervek, köszönhetően annak, hogy ma már mindenki számítógépes programmal készíti el munkáit.
Az összejövetel utolsó programpontjaként kötetlen beszélgetés folyt az építészeti engedélyezés mai állapotáról, a tervtanácsok működéséről. Ez utóbbiak feladata lenne egy-egy város épített öröksége és az új épületeknek esztétikai összehangolása. A tervtanácsok működése a gyakorlatban azonban több esetben a befektető és az építész tervező érdekeit sérti, akik nem tartják fontosnak a városképi elemek összehangolását.
A megyei és a halasi városvédők összefogása, a régi tervek látványos esztétikai és szakmai igényessége talán segít abban, hogy egy-egy városi közösség fokozottan óvja és értékelje saját építészeti múltját, a tervek elkészítésétől kezdve a meglévő épületek megóvásáig, a hiteles, műemléki helyreállításáig.
Azt már csak én teszem hozzá, hogy ezek a színes, dekoratív tervek nemcsak a műemléki értékű épületek hiteles műszaki dokumentáció, de egyben a korhű szellemiség esztétikai hordozói is.
Szöveg és fotók: Szűcs Károly
