Magyarország legsúlyosabb környezet-egészségügyi problémája a lakossági fűtés levegőszennyezése.
A lakossági tüzelőberendezések kibocsátása Magyarországon még nem szabályozott, de 2020 után az lesz – hangzott el a Tiszta fűtés című nemzetközi konferencián.
Európai Környezetvédelmi Ügynökség adatai szerint Magyarországon évente több, mint 14 ezer ember hal meg idő előtt a levegőszennyezés miatt. A gyermekek életesélyeit átlagosan 6–18 hónappal csökkentheti a szennyezett levegő – hangzott el az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala és a Levegő Munkacsoport, a német Deutsche Umwelthilfe és a Dán Ökológia Tanács közreműködésével megrendezett eseményen. -írja a Piac és profit.
Rácz András környezetügyért felelős helyettes államtitkár elmondta, Magyarországon az elmúlt években átalakult a szállópor-szennyezettség kibocsátási oldala, és ma már kétharmad részben a lakossági fűtésből ered. A lakossági tüzelőberendezések kibocsátása Magyarországon még nem szabályozott, ez az uniós szabályozás alapján a 2020-as évek elejétől lesz kötelező – ismertette.
Az egészséget leginkább veszélyeztető legapróbb részecskék kibocsátásának 74 százalékáért a lakossági égetés a felelős.
A biztosi hivatal vizsgálata szerint a légszennyezés fő előidézője, hogy a lakosság egyre nagyobb arányban éget fát, lignitet, barnaszenet és sokszor hulladékot. Míg 2000-ben a lakossági fűtésből származó egészségkárosító részecskekibocsátás (PM10) az összkibocsátás 24 százalékát tette ki, addig 2013-ban már 45 százalékát.
Válogatás nélkül öl a légszennyezés
Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke kifejtette: egy fával fűtő átlagos magyar háztartásnak a tűzifa évente mintegy 250 ezer forintjába kerül, az e miatti légszennyezés okozta megbetegedések és halálozások költségeit is hozzáadva azonban legalább 500 ezer forintba kerül a társadalomnak. A lignit esetében a vásárláskor kifizetett összeg 150 ezer forint, a valódi költség viszont 650 ezer forint. A műanyag és egyéb hulladékok égetése – ami egyébként jogszabályokba ütköző cselekmény – még ennél is sokkal többe kerül a társadalomnak – tette hozzá.
Felelőtlen környezetszennyezés
Lenkei Péter, a Levegő Munkacsoport környezeti tanácsadó irodájának vezetője szerint a rossz fűtési szokások elsősorban az ismerethiány és a felelőtlenség következményei, bár helyenként kétségkívül hozzájárul a lakosság szegénysége is. További gond, hogy a hatóságok lényegében nem lépnek fel az illegális égetésekkel szemben, hivatkozással arra, hogy nincs eszköz a kezükben a helyzet kezelésére.
Axel Friedrich, a német Szövetségi Környezetvédelmi Ügynökség környezet, közlekedés és zaj főosztályának korábbi vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a részecskeszennyezés nagymértékben hozzájárul a globális felmelegedéshez is. Az északi félteke országaiban kibocsátott kormot ugyanis a szél elviszi az Északi-sarkvidékre és a gleccserekre, ahol leülepszik, így a fehér jég és hó szürkévé válik, és sokkal inkább elnyeli a hőt. Az Északi-sarkvidék állandó jégtakarója mára már 94 százalékkal csökkent a 40 évvel ezelőttihez képest.
Nemzetközi összefogás szükséges
Patrick Huth, a Deutsche Umwelthilfe projektvezetője elmondta, hogy a lakossági fűtés Németországban is a részecskeszennyezés fő forrása. Bár elvben szigorú előírások vonatkoznak a kályhákra és kazánokra, túl sok a kiskapu. A gyári tesztek alapján kimutatott adatok – az autókhoz hasonlóan – sokszor köszönő viszonyban sincsenek a valósággal. Mivel a probléma minden országot érint, nemzetközi összefogás szükséges a megoldására.