Jelentős kaktusztelepek jelentek meg az Alföldön is, amelyek nagyon nem illeszkednek a tájba, és az őshonos növényektől is – bár egyelőre csak kisebb területeken – elveszik az élőhelyet. A jelenség nem újkeletű, de mostanában egyre több információt lehet a témában találni, köszönhetően egy közösségi csoportnak is. Kiss Tamással és Greguss Viktorral autóba ültünk, és felkerestük az egyik kaktusztelepet Kiskunhalas határában.
Hogy kerülnek ide ki ezek a teljesen tájidegen növények és miért tudnak így terjeszkedni, elszaporodni? Milyen fajta kaktuszokról van szó?
– Magyarországon körülbelül hat-hét olyan kaktuszfaj van, ami a vadonban is elő tud fordulni. Ezek közül ami itt van nálunk, az a heverő medvetalp kaktusz. Ez a faj, ami Magyarországon leginkább elterjedt. Azt kell tudni róla, hogy ez egy észak-amerikai faj, azon belül is kifejezetten a hideg, rideg száraz élőhelyekhez kötődik, egészen Kanada déli részéig megtalálható, úgyhogy igazából nálunk ez az itteni tél meg se kottyan neki. Akár a mínusz húsz fokot is kibírja. Alapvetően nem a klímaváltozás miatt szaporodnak nálunk ezek a kaktuszok, hanem egész egyszerűen az emberi felelőtlenség, nemtörődömség miatt – mondta el Kiss Tamás, a kiskunhalasi Zöld Közösségért Természetbarát Egyesület alelnöke.
A szakember szerint Magyarországon, mint díszkerti növényt ültetik többfelé a medvetalp kaktuszt is. De ha például kisgyerek kerül a családba, vagy amikor már túlzottan elszaporodott a szúrós növény, és meg akarnak tőle szabadulni, akkor ez már nem szakszerűen történik. Általában a zöldhulladékot kiviszik valahová külterületre, és persze szabálytalanul ledobják valahová, bízva abban, hogy ott majd elrohad. Ezek a kaktuszfajok viszont nagyon hajlamosak arra, hogy vegetatívan, tehát egy-egy szár töredékről legyökereznek, és hamarosan telepeket alkotnak.
Kifejtené, hogy miért komoly probléma ez?
– A kaktuszok terjedése jelenleg még nincs inváziós kategóriában Magyarországon. Egy jó egy évvel ezelőtt Kelemen András, a Szegedi Tudományegyetem ökológusa indított el egy közösségi csoportot Kaktuszok a természetben címmel, azzal a céllal, hogy felhívja a figyelmet erre a jelenségre, és hogy minél több információ eljusson hozzá. Az elmúlt 10-20 évből csak néhány adat volt elérhető a szakirodalomban. Most így a közösségi adatgyűjtésnek köszönhetően, jelenleg már 100-nál is több előfordulásról tudni Magyarországon. Mivel ez egy olyan faj, amit könnyű felismerni, így aztán gyorsan jönnek az adatok. Jelenleg nálunk még nincs invázió, de sok olyan ország van, ahol ezek a fügekaktuszok invázióssá váltak, és egész egyszerűen olyan nagy mértékű károkat okoztak, hogy védekezni kell ellenük. Elveszik a helyet a legeltetéstől, nagy földterületek a használatát akadályozták meg.
Az egyik példa Ausztrália. Egy kaktuszfajt telepítettek be azzal a céllal, hogy a rajta élősködő bíbortetveket hasznosítják festékanyagként. De arra nem gondoltak, hogy mint a legtöbb olyan faj, ami kikerül az őshazájából, nem hozza magával a természetes ellenségeit. Így előnybe kerül az új helyen, az ottani jól beállt ökológiai rendszerrel szemben, és elkezdtek szaporodni olyan szinten, hogy később már tűzzel-vassal, fizikai módszerekkel vagy vegyszerekkel lehet csak kiirtani. Aztán az 1920-as években behozták az eredeti őshazájából azt a kártevőt, egy lepkefajt, ami károsítani tudta a rágásával, így tudták visszaszorítani a szinte határtalan terjeszkedést.
Tehát ha az élőhely megfelelő neki, számítani kell arra, hogy ha nem figyelünk rá, akkor invázióssá válik, és onnantól kezdve a védekezés is sokkal nagyobb erőfeszítéseket, meg pénzt igényel. Jelenleg ezt a száz körüli helyszínt, amit tudunk, még viszonylag kis erőfeszítéssel azért el lehet takarítani.
Tehát az a terv, hogy feltérképezés után felszámolják a telepeket?
– A terv ez, de nem tudok most még konkrétumot mondani. Kelemen András már jelezte, hogy a nyár folyamán pár emberrel ők is szívesen eljönnének segíteni Kiskunhalasra. Kérdés persze az, hogy hogyan és mint érdemes eltávolítani a betolakodót. Az ő tapasztalatuk szerint a legbiztosabb módszer az a vegyszeres ecsetelés. Egyesével be kell kenni a töveket, amelyek elszáradnak. A másik, gyakrabban alkalmazott módszer az, hogy vasvillával egyszerűen ki kell fordítani a növényt. Ez egyszerűbb és sokkal gyorsabb megoldás, csak az vele a baj, hogy bármilyen kis szártöredék benne marad a talajban, arról gyorsan újra hajt.
Greguss Viktor egyesületi elnök arról is beszélt, már bizonyított tény, a kaktusz magról is elkezdett szaporodni Magyarországon. – Sok helyen takarmányozás céljából termesztik a gyümölcsrészt, leginkább az egzotikus teknősöket tartók, de emberi fogyasztásra is kiváló a kaktuszgyümölcs, és emiatt is telepítették őket. Mint kiderült, a nálunk elszaporodott kaktuszok termését megeszik a legelő állatok, így magról is tovább tud szaporodni. A vegetatív úton történő szártöredékekkel, levéllel, gyökerezéssel történő szaporodása miatt viszonylag lassan terjeszkedik, viszont ha elkezdik széthordani az állatok, akkor sokkal nagyobb lehet a probléma – mondta az egyesület vezetője.
Kiskunhalas környékén legalább két kaktusztelepről lehet biztosan tudni, de vélhetően ettől több is lehet. Ha túrázás, kirándulás közben rátalálnak, jelezzék a Zöld Közösségért Természetbarát Egyesületnek az info@zoldkozert.hu email címen.
