A kiskunhalasi Pásztortűz Egyesület szervezésében, 2016 őszétől iskolákba, művelődési házakba vitték el a vándorkiállítást, amelyben a malenkij robot nemzetközi, magyarországi és kiskunhalasi vonatkozásait ismerhetik meg. A nyolcadik állomáson, 2017. február 13-án Zsanán, az Ady Endre Művelődési Ház és Könyvtárban nyílt meg a tárlat.
„Állandó sötétség, fullasztó levegő. Arról tudtuk, hogy nappal volt, hogy egy kis világosság szűrődött be a dróttal beszőtt nyílásokon. Pesten hosszabb ideig állt a szerelvény, némileg a tudatomnál voltam. Valamelyiknek volt egy tömbje, töltőtolla. Többen írtak, valószínű haza, kidobták vigyázva, hogy a drótnál el ne szakadjon. Én is kértem egy lapot, annyit írtam rá: élek, visznek Oroszországba. Az apám címét írtam még rá és azt, hogy kedves megtaláló, küldje el a szüleimnek ezeket a sorokat. Az időérzékünket teljesen elvesztettük. A szerelvény, ha elindult, egy ideig ment, majd hosszabb ideig várakozott. Naponta egyszer, változó időben megnyitották a vagonajtót. Fegyveres őrfelügyelete mellett osztották a napi adagot. Kevés fekete kenyeret, hét deci kékes, lilás burizs levest, egy kulacs vizet. Reggeli, vacsora nem volt.” – szól az egyik GULÁG-GUPVI visszaemlékezés a szovjet területre kényszermunkára ártatlanul elhurcoltak tragédiájáról.
A kiskunhalasi Pásztortűz Egyesület szervezésében, 2016 őszétől iskolákba, művelődési házakba vitték el a vándorkiállítást, amelyben a malenkij robot nemzetközi, magyarországi és kiskunhalasi vonatkozásait ismerhetik meg. A nyolcadik állomáson, 2017. február 13-án Zsanán, az Ady Endre Művelődési Ház és Könyvtárban nyílt meg a tárlat. Paplogó Irén, intézményvezető köszöntötte a kezdeményezést. A zsanai Nyugalom Idősek Otthona zenés fellépése után, a 72 éve történt tragikus eseményeket Végső István történész vázolta fel az érdeklődőknek. „A Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások emlékéve” részeként valósul meg a programsorozat.
Fotók: Pásztor Gergely
