Augusztusban és az őszi hónapokban az őzek és szarvasok mozgása miatt megnő a vadbalesetek száma. Sok helyen tábla figyelmeztet a veszélyre, az autósoknak érdemes óvatosan közlekedniük, mert egy ilyen eset súlyos sérüléseket okozhat, és az anyagi kár is jelentős lehet.
Tavaly októberben egy mentőautó elé ugrott egy szarvasbika. Az állat beszakította a szélvédőt, beszorult az autóba, és súlyos fejsérülést okozott a sofőrnek. Az országban minden évben körülbelül kétezer hasonló balesetet okoznak a vadak.
Sok helyen tábla figyelmeztet a veszélyre, néhány helyen villanypásztort és vadvédelmi kerítést is kitettek, de a rendőrök szerint a legjobb az óvatosság.
Ha mégis balesetet okoz a vad, és az úton volt figyelmeztető tábla, akkor az esetek többségében az autósé a felelősség, vagyis viseli a saját kárát, ami általában sok százezer, akár több millió forint is lehet. Ezen felül a vad értékét is kifizettethetik vele, ami hasonló tétel. Egy komoly trófeát viselő vad, például egy gímszarvas bika akár sok millió is lehet.
A vadásztársaság, ha kitette a figyelmeztető táblát az út mellett vadveszély miatt, levédte magát. Nagyjából ez tudják tenni. Helyenként vadkerítéseket húznak, az a plusz – magyarázta Németh H. Erzsébet, a CLB Biztosítási Alkusz Kft. kommunikációs tanácsadója.
Ha nincs tábla, akkor akár a vadásztársaság is felelhet az okozott kárért. Azt az Országos Magyar Vadászkamara főtitkára is elismerte, hogy nem egységes a gyakorlat, ezért – szerinte – az lenne a legjobb, ha az autósok és a vadgazdák is kötnének biztosítást. Európa több országában ez a gyakorlat.
Ha biztosítani akarom a nagy értékű vadat, amellyel gazdálkodom, nyilván megkötöm a biztosítást. Az autóvezető pedig a nagy értékű autóját csak félti, így az a pár ezer forint, amit évente ilyen célra a kgfb-n kívül megköt, neki is megéri – állapította meg Pechtol János főtitkár.
A Híradó által megkérdezett biztosítási szakértő szerint eleve kevés biztosítónál lehet kiegészítő vadkár-biztosítást kötni, és az autósok sem keresik ezt a lehetőséget.
