Holnap egyetlen másodpercre megáll az idő, 23.59.59 után nem egy új nap következik, hanem minden marad a régiben, legalábbis egy kis ideig.
Ha ön is azok közé tartozik, akinek minden másodperc számít, akkor holnap jól fog járni: kap majd egy extra másodpercet ajándékba.
A szökőmásodperc lényegét a NASA részletezte (újra) a múlt héten. A 24 órás napot véve alapul, egy nap 86 400 másodpercből áll – ez a szabványos idő, ezt használják az emberek, ez az úgynevezett általános (világ-) idő (UTC).
A világidőt legpontosabban az atomórák mérik: egy másodperc hajszálpontosan annyi, mint a cézium atom kétféle energiaállapota közötti átmenet ideje. Ezek az átmenetek annyira pontosak, hogy az ilyen órák 1 400 000 év alatt térnek el egyetlen másodpercet.
Van viszont egy másik idő is, a csillagászati idő, ami a Föld forgásán alapszik, és ami nem pontosan 86 400 másodperc, hanem 86 400,002, azaz két ezredmásodperces az eltérés. Ezt a Föld forgásának graduális lassulása okozza, amely a Holddal és a Nappal való kölcsönhatásából vezethető le. Ez a bizonyos kétezred másodperc igen rövid idő, még a szemvillanásnyi jelzőt is túlzás volna használni rá, azonban ha ezek összeadódnak, előbb-utóbb kijön egy plusz másodperc.
A valóságban ez mégsem így van, s bár a Föld forgása átlagosan tényleg lassul, az egyes napok hossza kiszámíthatatlan módon változik, hatással vannak rá a légköri és időjárási viszonyok, az óceáni árapály, de még az El Nino is.
A kutatók rendkívük pontos technikával, az úgynevezett Very Long Baseline interferometriával (VLBI) követi nyomon, mennyi idő alatt fordul a Föld. Ezeket a méréseket az egész világot behálózó állomásokon végzik, majd analizálják és archiválják az adatokat.
Egy másik, a pontos időhöz társuló szabvány, az UT1 a VLBI méréseken alapul, és nem olyan szabályos, mint a cézium órák által mutatott idő, mi több, ez a kettő, az UTC és az UT1 egy idő után el fog térni egymástól. A szökőmásodperccel viszont összhangba hozható e kettő, s azért adnak ilyet az időhöz, hogy az említett eltérés 0,9 másodpercen belül maradjon.
A szökőmásodpercet jellemzően június 30-án vagy december 31-én adják az időhöz, és ezúttal holnap 23.59.59 után először 23.59.60 következik, és csak utána kezdődik július 1-je.
1972 óta adnak szökőmásodpercet a világidőhöz, és 1999-ig évente egy szökőmásodperccel lettünk gazdagabbak. 2000 óta viszont már kevesebb a szökőmásodpercek száma, a holnapi lesz a negyedik ilyen. A tudósok még vitatják ennek pontos okát, mindenesetre olyan geológiai események, mint a földrengés vagy a vulkánkitörés is hatással lehet rövid távon a Föld forgására, bár az összkép ennél azért jóval bonyolultabb. Ami viszont biztos: holnap egy másodpercre majd megáll az idő.
