Az első magyar jeladós szalakóták megkezdték tavaszi vonulásukat, hogy visszatérjenek költőterületükre, „Csele” Kiskunhalas, „Pétör” pedig Orosháza közelébe.
Madaraink tavaly, szeptember első hetében vágtak neki a több mint 7000 km-es útjuknak, melyet kisebb-nagyobb pihenők beiktatásával 3 hónap alatt tettek meg. Végleges telelőterületeikre, Namíbia és Botswana északi részére december elején érkeztek. Segítségükkel rengeteg hasznos információhoz jutunk a Kárpát-medence szalakóta állományának vonulását illetően.
„Pétör” (piros) és „Csele” (sárga) telelőhelye.
Összehasonlításként érdemes megemlíteni egy 2011-2014 között lezajlott spanyol projektet, melynek során több szalakótát vizsgáltak jeladós nyomkövetők segítségével. A kutatás eredményeként kiderült, hogy a szalakóták őszi vonulása 1 hónappal hosszabb ideig tart, mint a tavaszi, mindössze körülbelül 2 hónapos út. A sietség legfőbb oka, hogy a madarak tavasszal gyorsan a költőterületeikre szeretnének jutni, elfoglalni revírjüket és megkezdeni a fiókanevelést.
„Pétör” már útnak indult, jelenleg Kongóban, a Tanganyika-tó partján tart pihenőt.
„Pétör” (piros) megkezdte vonulását.
Tanganyika tó (Forrás: afrongosha.blogspot.hu).
Csele továbbra is Botswanában tartózkodik, kíváncsian várjuk mikor indul útnak.
Jeladós szalakótáink mindennapjai nyomon követhetőek a következő térképen: www.satellitetracking.eu
Göcző Gabriella, mme.hu
