Emberek milliói rajonganak a kávéért, egyesek az ízéért szeretik, mások a stimuláló hatásaiért, vannak akik rituáléként iktatják be mindennapjaikba.
Bármi is legyen az ok, a kávézás az egyik legkedveltebb szokás szerte a világban. Számos kutatásban olvashatunk kedvező hatásairól, de vajon mikor számít soknak az elfogyasztott mennyiség?
A kávé befolyása a szív- és érrendszerre
A kávé népszerűsége töretlen, sokakat a fogyasztásához kapcsolt élmények ejtettek rabul, másoknak a reggeli ébredésben segít. A statisztikák rámutattak, hogy a 18-24 éves korosztály fele, a 25 év felettieknek pedig a háromnegyede kávézik rendszeresen. Míg mértékkel fogyasztva kedvezően hat, addig a mértéktelen kávéfogyasztás növelheti a kockázatát a szív- és érrendszeri megbetegedéseknek. Az életmód szerepe jelentős, ahogyan a genetikai hajlam befolyása is.
Szeretne tisztában lenni a saját szív- és érrendszeri kockázataival? A CMC Déli Klinika kardiológiai vizsgálata segít feltárni az esetleges rendellenességeket. A rendszeres kivizsgálás döntő a korai diagnosztizálásban, ezáltal a megfelelő terápia idejében történő megkezdésében is.
Mértékkel fogyasztva
Több kutatás is rávilágított a kávé kedvező hatásaira, mint például, hogy jótékonyan hat a teljesítőképességre, azáltal, hogy segíti az agyi funkciókat. Nem árt azonban odafigyelni a mértékre, hiszen, mint minden másból, a kávéból is megárthat a sok. A túlzott kávézás fejfájást, szédülést okozhat.
Egy korábbi kutatásban arra is rámutattak, hogy azoknál az embereknél, akik a kávé lebontásában közreműködő CYP1a2 gén egy specifikus variánsával rendelkeznek, jóval nehezebben bomlanak le a kávé komponensei. Feltételezték, hogy emiatt növekedhet az esélye a magas vérnyomás, illetve egyéb szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának.
De vajon mennyi kávét érdemes fogyasztani, hogy érvényesüljenek a jótékony egészségügyi hatásai, és mi az, ami már sok a szívnek?
Mennyi kávé számít soknak?
Az University of South Australia kutatói több mint 300 000 ember, köztük 8000 szívbeteg adatai alapján arra jutottak, hogy akikben nem található meg a fent említett speciális CPY1a2 gén, gyorsabban képesek lebontani a kávé összetevőit.
A megnevezett gén és a kardiológiai megbetegedések fokozottabb rizikója között azonban nem találtak egyértelmű összefüggést. Azt viszont feltárták, hogy van összefüggés a fogyasztott napi mennyiség és a szív- és érrendszeri betegségek megjelenése között. Tehát napi rendszerességű több mint 6 csésze fogyasztás esetén mérsékelten növekszik a kardiológiai kockázat.
A kávé segít a koncentrálásban, fokozza a teljesítményt, ám nagyobb mennyiségben ingerlékenység, hányinger léphet fel.
A kutatások és elemzések alapján elmondhatjuk, hogy érdemes odafigyelni a napi mennyiségre, és kevesebbet fogyasztani. 6 csészénél nagyobb mennyiség esetén ugyanis már negatív kardiológiai hatások léphetnek fel!
