Minden évben 200-250 Bács-Kiskun megyei férfit szembesítenek az orvosok a prosztatarák diagnózisával. A térségben sokan élnek a betegséggel és sokan vannak, akikben már ott a daganat, csak azt még nem fedezték fel. A megyében minden szűrési és csaknem minden kezelési lehetőség biztosított, ami az életkilátások javulását szolgálja, ám az eredményességhez az érintett férfiak erőfeszítéseire is szükség van – ad helyzetképet a prosztatarák elleni küzdelem hónapjaként számon tartott november lezárásaként dr. Horváth Zsolt, a Bács-Kiskun Megyei Kórház Onkoradiológiai Központjának vezetője.
– Ma még a tüdőrák és a vastagbélrák a leggyakoribb rosszindulatú daganat Bács-Kiskun megyében is a férfiak körében, ám az átlagéletkor növekedésével egyre többeknek kell prosztatarákkal szembenézniük a jövőben – vetíti előre dr. Horváth Zsolt, a Bács-Kiskun Megyei Kórház Onkoradiológiai Központjának vezetője. Biztatásként hozzáteszi: nemcsak többen lesznek betegek, egyre többen meg is gyógyulhatnak a betegségből. Ennek ugyanakkor feltétele, hogy a prosztatarákot időben felfedezzék, amihez a főorvos 50 év felett indokoltnak tartja a rendszeres prosztatavizsgálatot. Úgy fogalmaz: függetlenül attól, hogy miért találkozik egy háziorvos a férfibetegével, a prosztatavizsgálatot minden 50 év feletti páciensnél szorgalmazni kell. Egy néhány másodperces tapintásos vizsgálatból és egy PSA értéket meghatározó vérvizsgálatból elég biztosan meg lehet állapítani, szükség van-e további kivizsgálásra.
A korai stádiumban felfedezett prosztatarák kezelése attól függ, hogy a szövettan alapján mennyire látszik agresszívnek a daganat. Előfordul, hogy rendszeres kontrollvizsgálatokkal elég szorosan követni a beteget és csak akkor beavatkozni, amikor növekedésnek indul az elváltozás. Gyakoribb eset, hogy azonnali műtétet vagy gyógyszeres kezeléssel kombinált sugárterápiát javasolnak, ezek mind elérhetők Kecskeméten. Az esetek egy kisebb részében indokolt, hogy tűzdeléses izotópkezelést alkalmazzanak, a kecskeméti kórház ebben a fővárosi országos intézettel vagy a debreceni és szegedi egyetemi központokkal működik együtt, minden más elő- és utókezelés hozzáférhető a megyei kórházban.
Horváth Zsolt hangsúlyozza: nem elég gyógyszert adni a betegeknek, a mellékhatásokat és szövődményeket is kezelni kell. Mind a műtét vagy a sugárkezelés után, mind a prosztatarák ellen alkalmazott hormongátló kezelések alatt fontos a rendszeres testmozgás. A gyógytorna célzottan képes enyhíteni például a vizelettartási zavarokat, a mozgás pedig hozzájárul az állóképesség és izomerő megőrzéséhez, a csontritkulás késleltetéséhez, az elhízás elkerüléséhez, mindezek a tényezők pedig nemcsak a prosztatarák miatt fontosak.
A prosztatarákkal szembesült férfiakért indították el két évvel ezelőtt az országos 10 Ezer Lépés Programot, hogy minél többeket aktív mozgásra és gyógytornára ösztönözzenek. Bebizonyosodott ugyanis, hogy ha a prosztatatrákos beteg napi szinten legalább fél óra intenzív testmozgást végez, az számos előnnyel járhat: hosszabb ideig és és jobb életminőségben élhet. A mozgás lehet bármi, amit a beteg szívesen végez. A Magyar Rákellenes Liga és a Gyógyulj Velünk Egyesület által jegyzett, urológus, onkológus, gyógytornász szakemberek összefogásával megvalósuló, a Janssen által támogatott program keretében betegtájékoztató előadásokat, közös tornákat szerveznek, ingyenes kiadványokat bocsátanak rendelkezésre. Otthoni gyógytornához segítő videókat is közzétettek a www.rakgyogyitas.hu/ferfitorna internetes oldalon, ám minden esetben javasolt szakemberrel történő személyes konzultáció a megfelelő mozgásprogram kialakítása érdekében. Sok esetben nemcsak a betegek, hanem a szakorvosok sem tudják, hogy a gyógytorna ugyanúgy felírható receptre, mint a gyógyszerek: minden Bács-Kiskun megyei daganatos betegnek érdemes a helyi lehetőségekről háziorvosánál, szakorvosánál érdeklődnie.
