Manapság nem számíthatunk arra, hogy csupán az állami nyugdíjból éljünk meg idősebb korunkban. Az optimista-realista becslések szerint az egyébként sem túl magas nyugdíj a jelenlegi összeg felére is csökkenhet. De miért is van ez így? És milyen lehetőségeink vannak, ha biztosabb, nyugodtabb időskort szeretnénk magunknak? A cikkünkben ezeknek járunk utána.
A magyar nyugdíjrendszerről, néhány mondatban
Ahhoz, hogy megértsük, miért van szükségünk nyugdíj megtakarításra, először is át kell látnunk magát, a hazai nyugdíjrendszert. Jelenleg Magyarországon egy ún. felosztó-kirovó rendszer működik. Ez röviden azt jelenti, hogy az aktuális, aktív munkavállalók által fizetett nyugdíjjárulékok egy “nagy kalapba” kerülnek.
Ebből a kalapból pedig fedezik a nyugdíjat. Azonban egyre kevesebb gyermek születik (ez egyben európai tendencia is), így egyre kevesebb az aktív munkavállaló. Azonban az emberek, hála a modern orvostudománynak, egyre tovább élnek. Nem nehéz látni a kettő közötti összefüggést, vagyis azt, hogy egyre kevesebb aktív dolgozónak kell eltartania egyre több nyugdíjast.
Épp ezért az állam is szorgalmazza az öngondoskodást, amit például adóvisszatérítéssel is honorál. De ne szaladjunk ennyire előre; először is ismerjük meg, milyen lehetőségeink vannak, ha nyugdíj megtakarítást szeretnénk indítani.
Milyen lehetőségeink vannak?
Amennyiben kifejezetten nyugdíjcélra szeretnénk megtakarítani, három különböző opció közül választhatunk:
- Önkéntes nyugdíjpénztár (rövidítve ÖNYP)
- Nyugdíjbiztosítás
- Nyugdíj előtakarékossági számla (vagyis NYESZ)
A jobb átláthatóság érdekében három fő szempontot veszünk figyelembe az összehasonlítás során. Ezek a szempontok pedig:
- A várható költségek és a minimálisan befizetendő havi összeg
- A befektetéssel várható hozamok
- És az adókedvezmény mértéke
Kezdjük is először a költségekkel.
A nyugdíj megtakarítások várható költsége, és minimális havi megtakarítandó összeg
Az önkéntes nyugdíjpénztárak relatíve közepes-alacsony költségű megtakarításnak számítanak, ugyanis átlagosan 0,5-2% közötti összeget vonnak le.
Viszont nem érdemes feltétlenül csak a költségekre alapozva az alacsonyabb költségű nyugdíjpénztár mellett letenni a voksunkat, hiszen sok esetben az új pénztárak így csábítanak magukhoz új ügyfeleket.
Azonban ezek, megfelelő tartalék hiányában, akár kockázatosabbak is lehetnek, mint egy többszáz éves múlttal rendelkező, de akár valamivel drágább pénzintézetnél indított megtakarítás.
A legtöbb esetben az önkéntes nyugdíjpénztári tagdíjak 4000 forinttól indulnak – ez persze lehet több is, ebben az esetben viszont érdemes egy akkora összeggel kalkulálni, ami biztosan belefér a havi költségvetésünkbe.
Jó, ha tudjuk azonban, hogy a tagdíjfizetés szüneteltethető, és az összeg is módosítható – pozitív és negatív irányba is. (Negatív irányba azonban maximum 4000 forintos összegig, ez alá nem lehet menni.)
Szüneteltetés esetén azonban ugyanúgy levonják a költségeket a hozamból, így érdemes törekedni arra, hogy havonta mindig rendszeresen fizessünk.
A nyugdíjbiztosítások költsége nagymértékben függ attól, hogy melyik pénzintézetnél indítjuk el a nyugdíj megtakarításunkat. Ez az összeg ugyanis az alacsony-közepestől egészen a magasig terjedhet.
A nyugdíjbiztosítások egyik nagy előnye és hátránya is egyben, hogy rengeteg (több mint 70 féle) különböző konstrukció érhető el. Ezek pedig sok esetben eltérnek egymástól, például a költségek tekintetében is.
Épp ezért vezették be a Teljes Költség Mutatót (vagyis TKM-et), ami némileg hasonló a hitelek esetében feltüntetett THM-hez. Ugyanis ez megmutatja, hogy nagyságrendileg havonta mekkora költséggel számolhatunk. Sajnos a TKM nem tűpontos, ami sok félreértésre adhat okot.
Azonban lehet olyan ököl szabályokat követni, amik megkönnyíthetik a döntést a nyugdíjbiztosítások összehasonlítása során. Ilyen például, hogy minél alacsonyabb a TKM, annál kisebb a várható költség, illetve az, hogy minél magasabb (egy 5% feletti már annak számít), annál drágább.
Azt ugyanakkor mindenképp fontos tudni a nyugdíjbiztosítások költségeiről, hogy az első években nagyobb összegeket vonnak el költségként, ezeket viszont a hosszú távú megtakarításért cserébe jellemzően a 7-10. év után hűségbónuszok formájában visszacsepegtetik a számlára.
A nyugdíjbiztosítások havonta 8-10.000 forint minimális havi befizetéssel indíthatók, és az első 2-3 évben nem lehet szüneteltetni a havidíjat.
A nyugdíj előtakarékossági számla egy egyszeri, 5000 forintos befizetéssel indítható, ezután pedig a befizetések mértékét és gyakoriságát is magunk határozzuk meg. A költségeket tekintve már picit nehezebb a helyzet, hiszen ennek mértéke nagyban függ például a befektetési adás-vételek számától.
A NYESZ esetében ugyanis nagyon fontos, hogy a másik két számlával ellentétben ezt teljes egészében mi magunk menedzseljük, ami nagyban befolyásolja a költségeket is.
A nyugdíj megtakarítással várható hozamok
Az önkéntes nyugdíjpénztárak esetében a megtakarításunk hozama nagyban függ a magyar gazdaság teljesítményétől, hiszen a legtöbb esetben hazai állampapírokba fektetik a pénzünket.
Általában 3-5 különböző kockázati szintű portfólió közül választhatunk, amik az alacsonytól, a közepesen át, egészen a kockázatosig terjednek. Általánosságban elmondható, hogy minél kockázatosabb egy csomag, annál magasabb a várható hozam.
A várható kamatok mértéke egyébként átlagosan 5-7% körüli.
Ezzel szemben a nyugdíjbiztosítások esetében a megtakarított pénzünket befektetési alapokba forgatják. Ebben az esetben jóval nagyobb a szabadság is, hogy mibe fektetjük a pénzünket, így az ÖNYP-nél magasabb hozam is elérhető.
Az elérhető hozam mértéke nagyban függ attól, hogy mennyire sikeres alapkezelők forgatják a pénzünket; azonban átlagosan elmondható, hogy 7-9%-os hozamot érhetünk el évente.
A nyugdíj előtakarékossági számlák esetében mi magunk menedzseljük a befektetéseinket. Épp ezért az elérhető hozam azon múlik, hogy mennyire ismerjük a pénzpiacot és mibe fektetjük a pénzünket.
A kockázatvállalásunktól függően a hozam lehet viszonylag alacsony – 4% körüli -, de relatíve magas – 9-10%-os is.
Az adókedvezmények mértéke
Ahogyan már a bevezetőben is írtuk: az öngondoskodást az állam is szorgalmazza, épp ezért adóvisszatérítéssel “jutalmazza” azokat, akik nyugdíjcélú megtakarítást indítanak.
Az adókedvezmény mértéke mindhárom nyugdíj megtakarítás esetén a befizetésünk 20%-a, az összegek azonban eltérő mértékben vannak maximalizálva.
Az önkéntes nyugdíjpénztár esetén ez 150.000 forint évente, amit évi 750.000 forintos befizetéssel, vagyis havi 62.500 forintos megtakarítással tudunk kimaxolni.
A nyugdíjbiztosítás esetében az évente visszaigényelhető összeg 130.000 forint, amit évi 650.000 forinttal, vagyis havonta körülbelül 54.000 forintos megtakarítással érhetünk el.
A nyugdíj előtakarékossági számla 100.000 forintos limitjét pedig évi 500.000 forint befizetése után kaphatjuk meg.
Jó tudni azonban, hogy több nyugdíj megtakarítás indítása esetén az éves, maximálisan visszaigényelhető összeg is limitálva van. Ebben az esetben, adóvisszatérítésként évente összesen legfeljebb 280.000 forintot kaphatunk.
Végső gondolatok
Összességében az önkéntes nyugdíjpénztárakat azoknak ajánljuk, akik alacsony költségek mellett alacsonyabb havidíjat tudnak befizetni, és a nyugdíjig több, mint 10 évük van hátra.
A nyugdíjbiztosítás azoknak lehet jobb választás, akik havonta legalább 10.000 forintot tudnak nyugdíj célból megtakarítani, és a nyugdíjig legalább 10-15, de inkább több év van hátra.
Nyugdíj előtakarékossági számlát pedig csak azoknak érdemes indítani, akik nagy kockázatvállalási hajlandósággal, és magas pénzpiaci ismeretekkel rendelkeznek.
A fent említett szempontokon kívül természetesen még számos egyéb perspektívát is érdemes figyelembe venni, mielőtt elköteleződünk valamely konstrukció mellett. Ugyanis, mivel több évtizedes megtakarításról van szó; nem mindegy hogy döntünk.
