Hosszan tartó, súlyos betegség után hajnalban Budapesten elhunyt Zelei Miklós – tudatta a család az MTI-vel. Az író, költő, újságíró 73 éves volt.
Zelei Miklós 1948. november 8-án született Kiskunhalason. A szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán szerzett diplomát 1973-ban. Később újságíróiskolát végzett, kiemelkedő újságírói-szerkesztői tevékenysége elsősorban a Magyar Hírlaphoz, a Látóhatárhoz és a Délmagyarországhoz kötődik. A kilencvenes évek végétől szerkesztője volt Az Irodalom Visszavág irodalmi és kritikai folyóiratnak.
Zelei Miklós dolgozta Nagy Szeder István életét egy interjúkötetben.
A nyolcvanas években és a rendszerváltás idején szerzőtársával, Gazsó L. Ferenccel több tényfeltáró riportregényt készített. A politikai pszichiátriáról szól az Őrjítő mandragóra, a háború utáni első magyar szépségkirálynő, Molnár Csilla tragédiájáról a Szépséghibák, az Onódy-perről és Bara Margit történetéről Az elrabolt emberöltő, Füst Milán villájának esetéről pedig A tolvajkulcs.
Közel harminc évig foglalkozott az ukrán–szlovák határral elválasztott magyar ikerfalu, Szelmenc történetével. Négy kiadásban jelent meg A Kettézárt falu című szociográfiai dokumentumregénye, amely hozzájárult a gyalogos és kerékpáros határátkelő megnyitásához. A témából táplálkozik A 342-es határkő című kötete és Zoltán újratemetve című színdarabja is, amelyet Vidnyánszky Attila rendezésében a Nemzeti Színház máig műsorán tart.
Irodalmi pályafutását költőként kezdte, Alapítólevél című kötete 1980-ban jelent meg, ezt követte a Híd 1984-ben. A nyolcvanas évek elején részt vett a Fiatal Írók József Attila Körének létrehozásában. Novellái Ágytörténetek (1988), Hullaciróka (1998) és Álljon fel! (2003) című könyveiben olvashatók. Legutóbbi kötete Gyilkos idők címmel 2020-ban látott napvilágot.
Munkásságát többek között Pro Literatúra-díjjal, Külhoni Magyarságért-díjjal, 2013-ban pedig a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével ismerték el.
index.hu
