Nagyon sok jogszabály változik 2019. január elsejével. Szelektív adócsökkentések és kisebb adókönnyítések jönnek, miközben hatályba lép a rabszolgatörvény, nagyot nőnek a bérek és gyakorlatilag megszűnik a cafeteria. A nyugdíjasokra újabb emelés vár. Több dolognak is örülhetnek az autósok, egyre kézzelfoghatóbb lesz az azonnali utalások rendszere, olcsóbb lehet a mobiltelefon – igaz, megszűnik a kulturális tao.
Jövőre teljesen átalakul és szűkül a cafeteria szabályrendszere. Egy csapásra megszűnik ugyanis a legelterjedtebb elemek adókedvezménye, így egyelőre kérdés, hogy a munkáltatók milyen értékben tartják meg a juttatásokat – többek közt a tovább nehezülő munkapiaci körülmények miatt.
A munkáltató 2019. január 1-jétől béren kívüli juttatásra vonatkozó kedvező közteherfizetés – ahol az összes közteher 34,5 százalék – mellett kizárólag a Széchenyi pihenő (Szép) kártya alszámláira nyújthat támogatást. Ez egyben azt is jelenti, hogy ezen időponttól a munkáltató béren kívüli juttatásként nem adhat a munkavállalóinak legfeljebb évi 100 ezer forint összegű pénzjuttatást.
Az egyes meghatározott juttatások – ahol az összes közteher 40,71 százalék – listája itt található – de lekerült onnan például az iskolakezdési támogatás, a helyi utazási bérlet, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás, az Erzsébet-utalvány és az iskolarendszerű képzés munkáltató által átvállalt költsége.
Sokféle juttatás adómentessége megszűnik jövő keddtől: lakáscélú munkáltatói támogatás, mobilitási célú lakhatási támogatás, kockázati biztosítás más személy által fizetett díja, diákhitel-törlesztéshez biztosított munkáltatói támogatás. Továbbra is adómentes juttatásnak minősül viszont a sportrendezvényre szóló bérlet, belépőjegy, valamint a kulturális szolgáltatás igénybevételére szóló belépőjegy, bérlet, továbbá könyvtári beiratkozási díj a minimálbér értékéig.
Hogyan nőnek a fizetések?
Az egyre feszesebbé váló munkaerőpiac okozta problémát a kormányzat évek óta azzal is próbálja meg kezelni, hogy csökkenti a munkabér közterhét. A 2016. novemberében aláírt hatéves bérmegállapodás értelmében azonban a munkabérekre rakodó szociális hozzájárulási adó (szocho) 19,5 százalékról majd csak 2019. júliusától csökken újabb két százalékponttal. Többek közt ennek is köszönhető, hogy a a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) idei utolsó, december 19-i ülésén sem született megállapodás arról, hogy mennyi legyen a 2019-es minimálbér és garantált bérminimum: a szakszervezetek ragaszkodtak a két számjegyű emeléshez, a munkáltatók pedig az egy számjegyűhöz. Így már szinte biztos, hogy az ügyben a kormány dönt, legkésőbb december 31-én. Legutóbb 2015-ben történt ehhez hasonló eset, amikor a VKF ülésein nem született megállapodás a munkáltatói és munkavállalói oldal nézetkülönbözősége miatt.
Még többet lehet majd dolgozni, mivel hatályba lép a Munka törvénykönyve újabb módosítása. A szakszervezetek által rabszolgatörvénynek nevezett jogszabály szerint 2019. januártól a dolgozó hozzájárulásával vagy kollektív szerződés mellett elrendelhető évi 400 túlóra, és a cégeknél akár 3 éves munkaidőkeret is alkalmazható, amely a túlórák kifizetését tolhatja ki.
Januártól átlagosan 30 százalékkal emelkedik a központi közigazgatásban dolgozó kormánytisztviselők bére. A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) friss felmérése szerint az ideihez hasonló, 6-8 százalékos béremelésre számítanak 2019-ben Magyarországon a külföldi cégvezetők. Ehhez hasonló számok szerepelnek az MNB decemberi inflációs jelentésében is. Eszerint jövőre adminisztratív intézkedések is emelik a bérdinamikát: a cafeteria-rendszer átalakítása és a júliusi járulékcsökkentés mintegy 1 százalékponttal járulhat hozzá a versenyszféra béreinek növekedéséhez.
Elmaradtak a nagy adócsökkentések
A korábbi években megszokott szelektív és visszafogott áfakulcs-csökkentésekből 2019-re csupán a tej jutott: eszerint az esl (hosszabban eltartható) és az uht (ultrapasztőrözött) tejek forgalmi adója január 1-től 18 százalékról 5 százalékra mérséklődik. A kereskedők jelzései szerint az adócsökkentés várhatóan teljes egészében megjelenik a bolti árakban is.
Nagyot drágul a pálinka: a népegészségügyi termékadó (neta) növekedése miatt 700 forinttal ugrik meg keddtől egy félliteres, 50 százalékos pálinka nagykereskedelmi ára és a kiskereskedelemben ennél is nagyobb lesz a drágulás. Az új szabályok szerint ugyanis az egy liter 50 térfogat-százalékos pálinka után fizetendő neta 1100 forint lesz. A nagykereskedők ősszel a szokásosnál lényegesen több pálinkát vásárolnak, hiszen ezt még a kedvezőbb adókörnyezetben tehetik meg. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy januártól a kiskereskedők még az alacsonyabb neta által meghatározott árakon kínálják majd a pálinkát.
Jövőre tovább bővül a kétgyermekes családok adókedvezménye, így havonta már 40 ezer forintot spórolhatnak az érintettek – ha megvan az ehhez szükséges adóalapjuk.
A kisvállalati adó (kiva) választásának felső értékhatára egymilliárdról hárommilliárd forintra nő – a kormány azt szeretné elérni, hogy az adónemet az eddigi 30 ezer helyett 40 ezer cég válassza. A legkisebb vállalkozások áfamentességének felső határa pedig nyolcmillióról tizenkétmillió forintra emelkedik. A kisvállalkozások ezzel a mellett, hogy összességében mintegy 10 milliárd forintot spórolnak, megszabadulnak az áfabevallás kitöltésének kötelezettsége alól is. Az adócsökkentések a hitelintézeteket is érintik: a bankadó felső kulcsa ugyanis 0,21 százalékról 0,20 százalékra csökken. Húszezer forintig pedig minden lakossági átutalás mentesül a pénzügyi tranzakciós illeték alól.
Az egyszerűsítés jegyében most éppen öt adófajta szűnik meg. A magánszemélyek egyes jövedelmeit terhelő 75 százalékos különadón kívül megszűnik a hitelintézeti különadó és a kulturális adó is. A baleseti adó a biztosítási adóba, és az eho (egészségügyi hozzájárulás) pedig a szociális hozzájárulási adóba olvad.
Érdemi adminisztrációtól szabadítja meg a cégeket az, hogy 2019-től már nem kell bejelenteni a foglalkoztatottnak dolgozója végzettségére, szakképesítésére, illetve azt ez igazoló okiratokra vonatkozó adatokat. Több százezer egyéni vállalkozónak pedig az hozhat könnyebbséget, hogy számukra is elkészíti az adóhivatal a bevallási tervezetet.
A december 20-ig elvégzendő adófeltöltési kötelezettség szabályai is enyhülnek. Az itt tévesztő cégek esetében a maximális mulasztási bírság-mérték a felére csökken. Jövőre a befizetett előleg és az adóévi adó kilencven százalékának különbözete után maximum tíz százalék lehet a bírság. A csoportos társasági adóalanyiságot választók számára a transzferár dokumentáció alóli mentesülés szintén egyszerűsítést jelent.
A jelenlegi 1,8 százalékról 5,9 százalékra ugrik jövőre a késedelmes vagy hiányos adófizetés esetén az adózókra kirótt pótlék mértéke, ezért a vállalkozásoknak célszerű maguknak korrigálni a hibát és nem várni a hatósági megállapításra. Jelenleg ugyanis a pótlék mértéke az alapkamat duplája, míg a jövőben az alapkamaton felül 5 százalékpont lesz.
Így járnak a nyugdíjasok
Folyatódik az öregségi nyugdíjasoknál a korhatáremelés: 2019-ben immár 64 év lesz a korhatár (a folyamat a 65 év eléréséig tart 2020-ban) – azaz most majd az 1955-ben születettek mehetnek nyugdíjba.
Bár továbbra is 28 500 forint marad az öregségi nyugdíjminimum, az általános nyugdíjemelés 2,7 százalék lett – a költségvetési törvény alapján. Így januártól 3500 forinttal, több mint havi 133 ezer forintra nő az átlagnyugdíj. Ez azt is jelenti, hogy a kormány kissé lemaradt, amikor ekkora mértéket tervezett be a 2019-as büdzsé 2018 nyári elfogadásakor. A kabinet akkoriban ugyanis 2,7 százalékos inflációval számolt 2018-ra (márpedig ennyivel kell emelni a nyugdíjakat is) – csakhogy az MNB ma már 2,9 százalékos inflációt vár jövőre, míg piaci elemzők 3-3,5 százalékos drágulással számolnak.
Anyagi szempontból értelmét veszti a nyugdíjas szövetkezetek rendszere. A 2017. július 1. óta létező formát azért engedélyezte a kormány, hogy nyugdíjas munkavállalókkal csillapítsa a növekvő munkaerőhiányt a versenyszférában. Csakhogy 2019-től kezdődően megszűnik a versenyelőnyük, mivel bármelyik munkát vállaló nyugdíjas munkabéréből csak a 15 százalékos szja-t vonják le. Jelenleg mintegy 70 ezren dolgoznak nyugdíj mellett, a kormány e létszám érdemi emelkedésére számít.
Jó év vár az autósokra
Jövő keddtől több új, 2018 folyamán átadott gyorsforgalmi és főúti szakasszal bővül a díjköteles utak köre. Így az e-matrica rendszerben a díjköteles úthálózat hossza az eddigi 1356 kilométerről közel 1380 kilométerre, a 3,5 tonna össztömeg feletti teherjárművekre érvényes e-útdíj rendszerben pedig 6880 kilométerről 6914 kilométerre nő (az elemi szakaszok száma utóbbi esetben az eddigi 2462-ről 2474-re változik). Emellett szigorodik a gépjárművek környezetvédelmi kategória besorolása. A legkedvezőbb díjszinttel rendelkező A‑kategóriába az eddigiekkel ellentétben már csak az Euro 5 vagy az ennél magasabb osztályú motorral felszerelt járművek kerülhetnek.
Minden autóst érint, hogy elindul a Mabisz e-kárbejelentő applikációja, így az eddigi papíralapú nyomtatvány, a kék-sárga néven ismert baleseti bejelentő mellett lehetőség lesz az egyszerűbb és gyorsabb ügyintézésre. Az alkalmazás egy könnyen használható szerkesztő modult is tartalmaz, melynek segítségével a felhasználók könnyen és jól feldolgozhatóan készíthetik el a baleseti ábrát. A baleset típusának kiválasztása és a lokáció GPS-es meghatározása szintén hozzájárul a gyors és egyszerű adatfelvételhez.
Sok spórolhatnak a vállalkozások, ha 2019 első napjától a készpénzes vásárlás helyett tartós bérlettel, operatív vagy nyíltvégű pénzügyi lízinggel szerzik be a személygépkocsikat. Az áfatörvény módosítása nyomán ugyanis egyszerűbbé válik az áfa visszaigénylése a céges autók bérleti, vagy adózási szempontból bérleti jellegűnek minősülő lízingdíjából. A magáncélra is használt céges autóknál ugyanis bevezették az 50 százalékos magánhasználat vélelmét, ennek igénylésével az érintetteknek nem kell vezetniük a jelentős adminisztrációs terhet jelentő útnyilvántartást ahhoz, hogy a lízingdíjakban megjelenő áfa felét levonhassák. Emellett a kkv-k a kamat akár teljes összegét levonhatják a társasági adóból.
Keddtől nagyot nőnek a tehergépjárművek útdíjai – az átlagos emelkedés 5,8 százalék. Legjobban a négytengelyes járművek gyorsforgalmi úton való haladása drágul, mégpedig kilométerenként 6 forint 60 fillérrel. A fuvarozói érdekképviseletek pedig bejelentették, hogy két számjegyű százalékos díjemelésre kényszerülnek a magyar fuvarozó vállalkozások jövőre az akár 30 százalékos mértéket meghaladó útdíj-emelés és egyéb költségnövekedések miatt.
Ehhez kell alkalmazkodniuk a cégeknek
Bár csak 2019. júliustól működik élesben az azonnali utalások rendszere, már januártól tesztelik a rendszert – ahogy az MNB fogalmazta „2019 januárjában megindulnak az országos rendszertagi tesztek”. E megoldás révén új korszak kezdődik a magyarországi fizetésben, mivel a tízmillió forint alatti lakossági átutalások azonnal – öt másodpercen belül – megérkeznek majd az egyik bankszámláról a másikra – mindez a nap 24 órájában és a hét minden napján, akár ünnepnapokon is működik majd.. A bankoknak kötelező a részvétel.
Ezentúl új bejelentési kötelezettség vonatkozik a stratégiailag fontos iparágakban történő külföldi befektetésekre. A bejelentés alapján eljáró miniszter azt vizsgálja, hogy „a befektetés sérti-e Magyarország biztonsági érdekét. E befektetések csak miniszteri tudomásulvétel esetén valósulhatnak meg. A bejelentés-köteles körbe tartozó befektetések csak miniszteri tudomásulvétel esetén valósulhatnak meg.
Átlagosan 15 százalékkal csökkennek januártól az üres adathordozókra kivetett magánmásolási díjak. A mobiltelefonoknál 33 százalékkal csökken a korábbi nevén üreshordozó-díj, ami az ideinél 500-1600 forinttal alacsonyabb összegeket jelent. A kép- és hangmásolatok készítésére alkalmas eszközök árába beépülő jogdíj januártól 41 kategóriában csökken – ezen belül a cd-knél 15, a dvd-knél 18-25, a pendrive-oknál 15-31,5 százalékkal, a zenelejátszóknál 25 százalékkal lesznek alacsonyabbak az alapjogdíjak, a memóriakártyák esetében nulla és 43,2 százalék közötti mértékű lesz a csökkenés.
A gazdálkodó szervezetek 2019. január elsejétől kizárólag cégkapun keresztül intézhetik elektronikusan adóügyeiket a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV). A cégkaput az elektronikus kapcsolattartás mellett a bevallások beküldésére és hivatalos dokumentumok letöltésére is lehet használni.
Januártól csökken a kötelező átvételi, valamint a prémium típusú támogatás időtartama az újonnan megállapítandó támogatási jogosultságú hazai napelemes beruházásoknál.
napi.hu
