Kerényi János állítólag nem adóelkerülés miatt alapította családi off shore-cégeit…
Belize, Seychelle-szigetek és Ciprus – a Soltvadkerttől távol eső, egzotikus országokban alapított cégeket Kerényi János. A kiskunhalasi születésű fideszes parlamenti képviselő és regionális pártigazgató feleségének és fiának több cégében is olyan tulajdonosok vannak, amelyeket adóparadicsomokban jegyeztek be: a hozzájuk köthető offshore-cégek portfóliója a vendéglátástól a szuvenirárusításon át egészen az ingatlanbizniszig ível – írta meg a sajtó a múlt hét végén.
Mint arról számos jobb- és baloldali médium beszámolt, a kormánypárti politikus felesége egy olyan, fővárosi éttermet működtető vállalkozásban résztulajdonos, ahol egy belize-i cég a tulajdonostárs. Az éttermet Kerényiék fia viszi a barátaival. A fideszes képviselő azt nyilatkozta: sosem csináltak titkot abból, hogy off shore-cégekkel állnak tulajdonosi vagy más kapcsolatban, de azt állította: a cégeket nem azért alapították, hogy adóelkerüléssel vegyenek ki pénzt a vállalkozásokból. A Soltvadkerten impozáns épületben lakó kormánypárti politikus azt is mondta, hogy a magyar törvények szerint nem tilos offshore céget alapítani, ő pedig nyugdíjas éveire spórol… Hozzátette: a szocialista kormányok alatt vagyonosodási vizsgálat zajlott ugyan ellene, de semmit nem találtak.
A Hír Tv szerint Kerényi János nem tervezi a lemondását. Miután a világszerte kibontakozó off shore-botrányban egy sor magas rangú állami vezető, a kulturális és sportelithez tartozó személy kényszerült magyarázkodni, itthon a Jobbik egyik politikusa is úgy fogalmazott: „azok a politikusok, akik érintettek szoktak lenni az offshore-botrányokban, illegálisan megszerzett pénzeket szoktak tartani ezeken a számlákon. A Jobbik álláspontja az, hogy egy olyan ember, aki offshore cégekbe menti a pénzét, ne lehessen országgyűlési képviselő, ne lehessen önkormányzati képviselő, és ne is dolgozhasson a közszférában egyszerűen azért, mert a megbízhatóságát komoly kérdőjelek övezik”.
[box type=”shadow” ]Kerényi János 1945-ben született Kiskunhalason; 1966-tól 1968-ig ágazatvezetőként dolgozott a Kiskunhalasi Állami Gazdaságban, később a pirtói Május 1. Szakszövetkezet tagja, majd elnöke, illetve 1995-től három éven át Pirtó jegyzője volt. Közszerepet vállalt 1990 és 2006 között a soltvadkerti képviselő-testületben, 1998-tól országgyűlési képviselő (tagja volt a Számvevőszéki és költségvetési bizottságnak is), illetve Bács-Kiskun megyei kormánymegbízott is volt. Egyik legutóbbi pozitív szerepvállalása a soltvadkerti takarékszövetkezet összeomlása utáni káoszhoz köthető: Font Sándorral közösen ő is szorgalmazta a pórul járt kisbefektetők mielőbbi kártalanítását lehetővé tévő jogszabály-módosítást.[/box]
