Kiskunhalason megvalósult a Honismereti Szövetség XX. Országos Honismereti Kiadványszerkesztői Konferenciája – „A honismeret szolgálatában” címmel 2025. november 28-30. között a kiskunhalasi Thorma János Múzeumban.
A háromnapos szakmai rendezvény célja a honismeret, helytörténet népszerűsítése mellett, a honismereti és helytörténeti kiadványok léte, megmaradása, szerkesztése iránti érdeklődés erősítése, valamint a közösségi és szakmai kapcsolatok ápolása volt.
A rendezvény színvonalas programja a hazai honismereti közösségek számára kiemelkedő jelentőséggel bír, hiszen a konferencia lehetőséget biztosított arra, hogy a különböző kiadványszerkesztők, helytörténészek és kulturális szakemberek megosszák tapasztalataikat, kérdéseiket és javaslataikat a honismereti munka fejlesztése érdekében.
A nyitónapon – november 28-án – a Thorma János Múzeumban Végső István történész, segédlevéltáros üdvözlete a meghívottakat, majd a köszöntő és megnyitó beszédeket Székelyné Körösi Ilona, Bács-Kiskun Megyei Honismereti Egyesület elnöke, Fülöp Róbert, védnök, Kiskunhalas város polgármestere és Debreczeni-Droppán Béla, a Honismereti Szövetség elnöke mondták el. Nagyon örültek, hogy ilyen sokan eljöttek a rendezvényre, és a város szíves fogadtatásának is.
Kerekasztalbeszélgetések és előadások
A köszöntők után a résztvevők egy kerekasztalbeszélgetést hallgathattak végig, amelynek a középpontjában a határon túli honismereti kiadványok szerkesztése, az új média eszközeinek alkalmazása a helytörténeti munkákban, valamint a történelmi és kulturális örökség védelme álltak.
A honismereti kiadványok szerepe a kisebbségi létben Baráth Gábor Gergely (Bácsország), Szilágyi Andrea (Partium), Orosz Örs (Felvidék)
November 29-én, szombaton a konferencián különösen nagy hangsúlyt kapott a kiadványszerkesztés és a digitális technológia összefonódása, valamint annak hatása, hogyan segíthetik a digitális platformok a helyi történelem minél szélesebb körű megismertetését.
Honismereti-helytörténeti periodikákról, azoknak történetéről és jelenlegi állapotairól hallgathattak az érdeklődők előadásokat és kerekasztalt beszélgetéseket. A helytörténet Kárpát-medencei folyóirata, a Honismeret címmel a Debreczeni-Droppán Béla, a Honismereti Szövetség elnöke beszélt. Fél évszázad honismerete: a Balassagyarmati Honismereti Híradó címmel Ács Zsuzsanna könyvtáros, a jász és kun települések honismereti lapja, a Redemptio címmel Hortiné Bathó Edit , a Szülőföldünk, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Honismereti Egyesület közleménye címmel Bodnár Mónika néprajzkutató, a Vajdasági Magyar Helytörténeti Társaság Évkönyveiről Korenchy László, a Veszprémi Szemléről Faa Judit és Városunk – Budapest helytörténeti magazinja címmel Gábriel Tibor egyesületi elnök adtak elő.
Az előadásokat követő kerekasztal beszélgetésen „A helytörténeti periodikák jelene és jövője” címmel Debreczeni-Droppán Béla (Honismereti Szövetség) Hortiné Bathó Edit (Redemptio), Kollega-Tarsoly István (Családfa), Márkusné Vörös Hajnalka (Magyar Nemzeti Levéltár – VVML) beszéltek.
A délután folyamán városnéző séták és tárlatvezetések voltak a résztvevők számára. Péter Imréné: „Csipkeháztól Panorámatoronyig”, míg Végső István: a „Református templomtól Búsuló kuruc szoborig” mutatta be a város nevezetességeit, látnivalóit a Belvárosban valamint a Halasi Csipkeházat is. A Thorma János Múzeumban pedig tárlatvezetés volt a Papírra álmodott Nagyvárad c. időszaki kiállítás tekintetében.
A konferencia célja és jövőbeli irányok Késő délután és este folyamán további kerekasztal-beszélgetések és előadások voltak. A második világháború és a helytörténetkutatás szakmai kérdései, különösen az adatbázisok, források és iratok kapcsán Végső István segédlevéltáros (Magyar Nemzeti Levéltár – OL), Gyenesei József igazgató, főlevéltáros, (Magyar Nemzeti Levéltár – BKVML), Tóth Marcell történész, főlevéltáros (Magyar Nemzeti Levéltár – CSCSVML), Paraczki László kutató (Szenttamás) osztották meg gondolataikat a hallgatósággal. Igyekeztek bemutatni főként a Magyar Nemzeti Levéltár, de más közgyűjtemények, kutatóműhelyek adatbázisait is, továbbászemélyes kutatásaik révén tapasztalataikról is beszéltek.
A továbbiakban Udvarhelyi Nándor: Székelyföldi középkori freskós templomok és a honismeret, Szádeczky-Kardoss Géza (Természetjáró- és Sí Sportegyesület): A Vár-túramozgalmak a honismeret szolgálatában, majd Juhász Zoltán András történész, a Honismereti Szövetség titkára: Helytörténeti expedíció – helytörténetíró műhelyek nyomában a nagyvilágban címmel tartottak érdekes, színvonalas előadásokat.
A Honismereti Szövetség célja a kiadványszerkesztők, helytörténészek és kulturális szakemberek közötti párbeszéd elősegítése, valamint a honismereti munka hatékonyabbá tétele. A konferencia különösen fontos szerepet játszott abban, hogy a résztvevők ne csupán szakmailag fejlődjenek, hanem személyesen is inspirációt nyerjenek a közös munka iránt.
A háromnapos esemény végén a Honismereti Szövetség vezetősége bejelentette, hogy a következő évi konferencia témája a helyi közösségek szerepe a honismereti kiadványok létrejöttében és terjesztésében lesz. A jövőbeli rendezvények célja továbbra is az, hogy egyre több emberhez eljuttassák a magyar történelem, kultúra és helytörténet iránti érdeklődést, valamint, hogy a honismereti munkát a legújabb tudományos eredmények és technológiai vívmányok segítségével támogassák.
Az utolsó, harmadik napon „Kiadványok és egyéb tartalmak a honismeret oktatásához” címmel Juhász Zoltán András (Honismereti Szövetség) Baksa Brigitta pedagógus (Apor Vilmos Katolikus Főiskola), Gyöngy Péter művelődésszervező (Nemzeti Művelődési Intézet), Heilauf Zsuzsanna muzeológus (Tomory Lajos Múzeum) beszélgettek a honismeret oktatás jelenéről és jövőjéről a tankönyvek, netes felületek és jogszabályi környezet tekintetében.
Az elnöki zárszóban Debreczeni-Droppán Béla elnök megköszönte a hallgatóság részvételét. A honismereti mozgalom előtt álló feladatok fontosságára és a jövőbeli eseményekre, szakmai munkára hívta fel a figyelmet. Megköszönte Kiskunhalas város, a múzeum szíves fogadtatását és a támogatóknak az általuk nyújtott segítséget. A konferencia idején helyi termékekkel kínálták a vendégeket (pogácsa, bor, szóda, kontyalávaló stb.) A Kiadvány-forgatag: a múzeumban kihelyezett asztalokon a részt vevők bemutathatták helytörténeti kiadványaikat, periodikáikat.
Fotó: Svábi Kovács Viktor, Végső István
