Április 13-án, csütörtökön 17.00-tól az erős kiskunhalasi kötődésekkel rendelkező, egykor nagyon népszerű írónőre emlékeznek felolvasóesttel a Halasi Közéleti Asztaltársaság tagjai és vendégeik.
A rendezvény apropóját az írónő születésének 120. évfordulója adta. Egy februári, Ferincz János által vetített, kommentált, régi halasi fotókat nézegető, emlékidéző klubesten fogalmazódott meg, hogy – a jól sikerült, dr. Kiss Lászlóné tiszteletére megszervezett, Rigó Béla felolvasóesthez hasonlóan – egy, a szerző műveit felidéző találkozót szervezzen meg az Asztaltársaság.
Zsigray Julianna Törökszentmiklóson született 1903. február 15-én. A ’60-as években Kiskunhalasra költözött. Itt is halt meg 1987. február 21-én, sírja ma is a halasi „régi református” temetőben található.
Több mint harminc romantikus regény, vagy jól megírt „regényes életrajz” fűződik a nevéhez, még úgy is, hogy a negyvenes évek második felétől, közel másfél évtizedig hallgatásra kényszerült. Írói pályájának első felében ünnepelt, népszerű szerző volt. Több filmsiker (Tilos a szerelem, Halálos csók, Tóparti látomás) forgatókönyve is az ő nevéhez fűződik. Később népszerűsége csökkent, de mindmáig sokan keresik könyveit. Az Erkel életét bemutató Sugár úti palota, (1957) a Lehár Ferenc életregénye, a Tragikus keringő (1959), a halasi helyszínen játszódó Csendességi fogadalom (1971), vagy az Erzsébet, a magyar királyné (1938) mindmáig az olvasók által szívesen kézbe vett könyvek közé tartozik a többi alkotásával együtt.
A halasi könyvtár külön blokkban őrzi könyveit, a könyvtárlátogatók gyakran kölcsönzik ki azokat, és bizony „van amire várni kell”, mert más, mások olvassák.
2022-ben a Szilády Áron Társaság, ugyancsak a Martonosi Pál Városi Könyvtárral közösen szervezett emlékkiállítást és előadást a Halasi Téka eseménysorozat keretében az akkor pont három és fél évtizede elhunyt írónőre emlékezve.
2023-ban a Halasi Közéleti Asztaltársaság tagjai, a közösségi oldal bevonásával felhívást tettek közzé, melyre többen jelentkeztek. Van, aki egy-egy regényrészlet felolvasásával, van, aki érdeklődőként vesz részt a rendezvényen.
Időközben „bővült” a program, a felolvasások mellett lesz, aki személyes, családi emlékeit osztja meg az érdeklődőkkel. Az elmúlt időszakban a könyvtár gyűjteménye gyarapodott egy „Zsigray Julianna által dedikált könyvgyűjteménnyel”, amely letétbe került az intézményben, méltó helyre, és mindenki által megtekinthető formában. Ennek a gyűjteménynek az ünnepélyes bemutatására is ez alkalommal kerül sor.
A rendezők mindenkit szeretettel várnak!
Zsigray Julianna rövid életrajza, könyvei: (Forrás: MTI – közlés: 2008. február 15.)
Zsigray Julianna: Írói készségét édesanyjától örökölte, akinek ifjúkorában verseskötete is megjelent. Irodalmi pályafutása a Nyugatban indult, a rangos folyóirat 1927-ben közölte Álmok című novelláját. 1929-ben megnyerte az Új Idők novellapályázatát, s 1944-ig élete a Herczeg Ferenc szerkesztette képes hetilaphoz, illetve a lapot megjelentető Singer és Wolfner Könyvkiadóhoz kötődött. Végigjárta a kiadó munka különböző állomásait, volt korrektor, lektor, majd szerkesztő. E kiadó jelentette meg első műveit is, köztük 1931-ben a nagy sikert aratott Szüts Mara házassága című regényét, amely a harmincas-negyvenes években a társasági műveltség egyik pillérének számított. Páratlan népszerűségét nem mindennapi (írói) termékenységének köszönhette, évente láttak napvilágot regényei, verseskötetei. Tematikája a szerelem, a házasság, a dzsentrivilág, az úri középosztály élete volt, gazdag képzelőerő, fordulatos cselekmény, némi szentimentalizmus jellemezte írásait, amelyeknek egyetlen célja a középosztálybeli, kispolgári olvasóközönség szórakoztatása volt. Tehetségét a filmipar is felismerte, több, igen népszerű film forgatókönyvét írta (Tilos a szerelem, Halálos csók, Tóparti látomás).
1944-ben, a német megszállás után felállt a kiadó szerkesztői székéből, s minden figyelmét, találékonyságát az üldözöttek megmentésére fordította. A háború után írói pályája folytatódott, egészen az 1948-as Hűség című regénye megjelenéséig, ezt követően 1957-ig nem publikálhatott. Némi malíciával így foglalta össze életének sorsfordulóit: „A felszabadulás előtt zsidóbérenc voltam, utána osztályidegen arisztokrata.”
A kényszerű hallgatás évei is munkával teltek, könyvtárakban, levéltárakban töltötte ideje jó részét, későbbi életrajzi regényeihez gyűjtötte össze az anyagot. Munkájának, kutatásainak gyümölcse 1957-ben érett meg, a hallgatás időszakát megtörve ekkor jelent meg az Erkel Ferenc életét feldolgozó A Sugár úti palota. A hamar közkedveltté váló könyvet még két hasonló mű követte, a Lehár Ferencről szóló Tragikus keringő, illetve a hegedűvirtuóz Reményi Ede életét feldolgozó Tékozló élet, mindkettő szép sikert aratott. Emellett írt történelmi regényeket és ifjúsági műveket is.
Élete utolsó éveiben az írónő Kiskunhalasra költözött, a Tőr és paróka című 1986-os regénye is itt készült. 1987. február 21-én halt meg, utolsó, a szerelemről szóló művét már nem tudta befejezni.
Művei (wikipedia alapján):
Szüts Mara házassága (regény, 1931), Férficél (regény, 1932), Aranyharang. Karácsony;
(Singer és Wolfner, Bp., 1933), Zsuzsa és a komondor (regény, 1933),
Kristálymuzsika (elbeszélések, 1934), Utolsó farsang (regény, 1934),Magyar nyár, magyar tél,
Két regény; (Singer és Wolfner, Bp., 1935), Marci (regény, 1936) ,Csillagos ég (regény, 1937),
1 férfi – 2 nő (regény, 1937), A római százados (regény, 1938), Erzsébet magyar
királyné (regény, 1938), 7 jegenye (regény, 1939), Holtomiglan, holtodiglan (regény, 1940)
Féltékenység (regény, 1941), Pacsirta énekel (regény, 1941– Ebeczky György álnéven),
Ég az Alföld (regény, 1942), Lázadó szív (regény, 1943), Két világ (regény, 1944),
Visszhang (regény, 1945), Májusi eső (regény, 1947), Hűség (regény, 1948),
A Sugár úti palota. Erkel Ferenc életregénye (1957), Tragikus
keringő. LehárFerenc életregénye (1959), Tékozló élet. Reményi Ede életregénye (1963)
Csendességi fogadalom (regény, 1971), Merénylet Napóleon ellen (1978), Távoli fény (ifjúsági
regény, 1982), Tőr és paróka (regény, 1986), Opálfény. Kisregény; Kultursped, Bp., 1989
Diana; Móra, Bp., 1990, Attila kincse; sajtó alá rend. Majtényi Zoltán; Móra, Bp., 1992
Mi is az a Halasi Közéleti Asztaltársaság?
Mester Sándor ügyvezető elmondta: a Halasi Közéleti Asztaltársaság 2021. márciusában alakult, a civil törvény[1] hatálya alá tartozó szervezet, amit 5 alapító tag hozott létre, a későbbiekben közel félszáz csatlakozóval.
– Korábbi baráti beszélgetéseken vetődött fel, hogy kellene egy rendszeres találkozási lehetőség, ahol alkalom nyílna arra, hogy megbeszéljük „közös dolgainkat”, ha úgy adódik kérdezhessünk szakemberektől, vagy véleményt nyilváníthassunk bennünket érdeklő, érintő kérdésekben. A tagság összetétele vegyes, mind szakterület, mind érdeklődési kör, de világnézet, politikai szimpátia alapján egyaránt, ez is a célunk.
„Jó lenne párTbeszéd helyett párbeszédre törekedni!”
– fogalmazott Mester Sándor. A „csapat” nyitott, bárkit szívesen lát rendezvényein, eseményein. – Általában minden hónap második csütörtökjén találkozunk a Csipke hotelben – vagy, ha úgy adódik más helyszínen -, ősszel-télen 17.00-tól, tavasztól nyár végéig 18.00-kor. Mindig van valami „vitaindító, gondolatébresztő” témafelvezetés, utána kötetlen beszélgetés, kérdések megfogalmazása, válaszok keresése következik. A témák többnyire a városhoz, a járáshoz, annak történelméhez, jelenéhez, vagy a közvéleményt érdeklő kérdésekhez kötődnek. Szó esett már a halasi sajtó, média közelmúltjáról, a fák helyéről, szerepéről életünkben, a homokhátsági szőlő és borkultúra kialakulásáról, a tanyák történetéről, a változó vároképről, környezetünkről Ferincz János fotói alapján, Rigó Béla költő életéről, leánya Rigó Judit Grácia idézte meg az alakját, amit egy sikeres felolvasóest követett a könyvtárban.
Alkalmanként bemutatkozik, megosztja élményeit, elképzeléseit a közéletről, egy közéleti eseményről valaki a tagok közül, vagy valamely tag által meghívott vendég… itt sincs diszkrimináció: mindenkit szeretettel várnak, látnak, hallgatnak, akinek helye van a demokratikus közéleti palettán.
„Rendhagyó eseményekre” is sor került már, ilyen volt a már hivatkozott felolvasóest – most készülnek a következőre -, főzőverseny és évadzáró a Pirtói Lovasfogadóban.
– Most a Zsigray felolvasóestre készülünk, de tervben van egy közös túra Halas környékén, egy „Sóstóparti bográcsolás”, de egy felvidéki kirándulás is, koraősszel. Májusban a „Baj, ha sok a víz, baj, ha nincs víz” – munkacímmel a homokháti (és a tágabb környezetet is érintő) vízgazdálkodásról, a belvíz/aszály problémáiról, a felelős vízkezelésről esik szó, melyet egy bajai szakember, főiskolai tanár előadása vezet fel.
Programunk leginkább a Halasi Közéleti Asztaltársaság „közösségi/face” csoportban követhető, de ezévtől – szándékaink szerint – jelezzük rendezvényeinket a helyi média felé is! Ahogy mondtuk: mindenkit szívesen várunk! Előzetes jelzést azért kérünk csak, hogy mindenki kaphasson ülőhelyet, de aki csak úgy „betér hozzánk”, az is megbecsült vendégünk lesz – mondta Mester Sándor.