„Nem akarjuk cserbenhagyni azt a népet, amely megszeretett minket, nagy áldozatot hozott, és akiknek minden bizalmuk az Isten után bennünk van. Itt maradásunk valószínű következményeivel tisztában vagyunk…” – írta 1944 szeptemberében Körösztös Krizosztom ferences szerzetes rendfőnökének, aki kérte, hogy távozzon a háborús délvidéki területekről.
Egy hónap múlva a jugoszláv partizánok összekötözték és agyonverték. Vérrel átitatott ruháját a kolostorába küldték. Őrá és másik hat társára emlékezik május 11-én, 19 órakor a kiskunhalasi alsóvárosi római katolikus közösségi házban a Pásztortűz Egyesület.
Kálmán Peregrin szerzetes, történész tart előadást a vértanúkról, akiknek boldoggá avatása jelenleg is zajlik. Értük imádkozhatnak közösen a hívek az előadás előtt és után is. Körösztös Krizosztom (1900–1944), Kovács Kristóf (1914–1944), Hajnal Zénó (1900–1945), Kiss Szaléz (1904–1946), Lukács Pelbárt (1916–1948), Kriszten Rafael (1899–1952) és Károlyi Bernát (1892–1954) hét ferences rendi szerzetes 1944 és 1954 között a kommunista diktatúrák áldozatai lettek.
Többeket megvertek, megkínoztak egyeseket lelőttek. Lukács Pelbárt ellen eljárást indítottak és a Gulágra vitték. Itt fogolytársai leleplezték a közéjük épített besúgójukat, akit tettéért meg akartak ölni, de Pelbárt atya mentette meg. A rabok szerint a börtöncellában Zakariás hálaénekéről elmélkedett, megszervezte a rózsafüzér imádságot, és kevéske kis kosztját is megosztotta társaival. Egy fogolytáborban, embertelen kínok között halt meg gégerákban.
Pásztortűz Egyesület
