A kelebiai Vitéztelep és a Vitézi Rend kapcsán tartott előadást Végső István történész. A helyi könyvtár meghívására beszélt az egykori katonai rend történeti előzményeiről és vitézeiről is.
A kelebiai Sántha Márta Művelődési Ház és Könyvtárban gyűltek össze az érdeklődők, akik a Kelebia 100 és a Szent László Napok ünnepségsorozat keretében kíváncsiak voltak a vitézek, a Vitézi Rend történetére és helyi vonatkozásaira.
Végső István történész a középkori előzmények felelevenítésével vázolta fel a történetet a könyvtár olvasótermében. A gyepűk népe, a székelyek, a hajdúk, a kunok, de még a szászok egyfajta kivételezett népréteg voltak, akikre kiváltságokért, földért cserébe az uralkodók, királyok, fejedelmek számíthattak. A vitézlő rend, már csak a neve miatt is, előképnek számított a Horthy Miklós kormányzó által létrehozott és irányított rend kapcsán, amely 1920 tavaszán megszületett. A Vitézi Rend tagjai földet és díszes oklevelet kaptak. Országszerte kapták a földeket az első világháborúban részt vevő „veteránok”, és helyenként létesültek összefüggő területeken ún. vitéztelepek.
Így jött létre Kelebián is a Négyes telepen az itteni vitéztelep 1924 után, vagyis 100 éve. Iskola, iskolakápolna, temető, gazdasági épületek, de még vásártartási joga is volt a vitéztelepnek. Végső István néhány vármegyei és kelebiai vitéz életével is szemléltette, hogy kik is voltak ezek az emberek.
