A második világháború pusztítását követő gazdasági veszteségekről tartott előadást Végső István kiskunhalasi történész június 10-én a Fegyverszünet 1945 című tudományos konferencián, a Történettudományi Intézetben. A szakértő levéltári forrásokra alapozva mutatta be, milyen mértékű károk érték a magyar gazdaságot 1945-ben.
A háborús károk újraszámolása levéltári források alapján
A Bölcsészettudományi Kutatóközpontban, az MTA II. Világháború Története Albizottság szervezésében tartott esemény a második világháború lezárásának évfordulója alkalmából zajlott. A „Károk, romok, gyárak – szemelvények a magyar vállalatok, szövetkezetek, pénzintézetek kárjelentéseiből, 1945 Magyarországon” című előadásában Végső István hangsúlyozta: a háború utáni károk felmérése már 1945 első hónapjaiban megkezdődött, és a szovjet front átvonulását követően új lendületet kapott.
A történész konkrét hazai példákon keresztül mutatta be, milyen súlyos károk érték az ipari és közlekedési objektumokat, és milyen jelentőséggel bírnak ezek a dokumentumok a gazdaságtörténeti kutatások számára. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a szakirodalomban idézett 21-22 milliárd pengős kárösszeg több ponton is megkérdőjelezhető.
A nemzeti vagyon vesztesége: számok mögötti hiányok
Végső szerint a nemzeti vagyon 1938-as állapotát és az 1945-ös vagyonvesztést is újra kellene értékelni, ezúttal levéltári források bevonásával. Ezzel pontosabb képet kaphatnánk arról, milyen mély nyomokat hagyott a háború a magyar gazdaságban, sőt akár új szempontokat is kaphatnának a kutatók a háborús pusztítás gazdasági következményeinek feldolgozásához.
