„A magyar történelemben még igen nagy művelődéstörténeti terület hever kiaknázatlanul, márpedig népünk múltjának teljes és tökéletes megismerése megmunkálásuk nélkül hiányos. Ilyen terület, más egyebek között, a magyarság konyhája, étkezésének elemei, főzési babonái, valamint asztali szokásai. A tudomány ezen rögös területének művelése elméleti célunk: felkutatni és egybegyűjteni a magyarság ősi életéből máig a napi és az úri étkezés módját, tartalmát, köznapi és ünnepi asztali szokásait, nemkülönben a magyar főzés módjait és készségeit, tárgyi emlékeit.” – írta szakácskönyvében Gundel Károly 1934-ben.
A Pásztortűz Egyesület meghívására november 12-én, a kiskunhalasi városi könyvtárban Gundel Károly unokája, Gundel János professzor, a Budapesti Gazdasági Egyetem oktatója tartott előadást. Agrármérnökként számos publikációban, előadásban tett hitet a család öröksége, a magyar gasztronómia értékei és az egészséges táplálkozás mellett.
Számos sztereotípiáról, modernnek mondott táplálkozási szokásról mondta el a véleményét, tudományos kutatásokra alapozva azokat. A tejivás, a vörös húsok állítólagos káros hatásairól is beszélt. Az előadáson elhangzott, számos „ősmagyarnak” mondott étel alig 70-80 éve, de legfeljebb 500 éve ismert. Gundel János felhívta a figyelmet, hogy a ma oly népszerű egészségügyi és étkezési tanácsok mellett ne feledjük: őseink nem véletlenül telepedtek le itt. Azok a gyümölcsök, zöldségek, italok húsok, amelyeket elődeink fogyasztottak, példaként szolgálhatnak. Úgy fogalmazott: azokat kell fogyasztanunk, és nem kell az idegen konyhák termékeire áttérnünk. Véleménye szerint mindenben – így az étkezési szokásaikban is – az aranyközéputat kell keresni. Gundel János szerint a vendégszeretet és a Kárpát-medencében évszázadok alatt kialakult ételek és táplálkozási szokások a magyar kultúra fontos részei.
