Erre a kérdésre keresték a választ Kunfehértón a Közösségi Házban, 2019. június 3-án délután, azon az előadáson, amit Lukács Tamás rendezvényszervező Fehértó Non-profit Kft. munkatársa szervezett.
Mester Sándor, halasi népművelő természetesen elmondta, hogy mi lehet a közvetlen kapcsolat Kunfehértó és a 380 km-re lévő csatatér között. Hiszen mi is többször hírt adtunk arról a folyamatról, melynek eredményeként emléktábla került elhelyezésre az 1278-as morvamezei ütközet emlékparkjában, rajta a kunfehértói születésű szobrász, Kozma Anita két bronz plakettjével.
Azóta a csata történetét bemutató múzeum is kiegészült jelentősnek mondható magyar és kun adalékokkal, köszönhetően a kunsági – és szegedi – hagyományőrzőknek, helytörténészeknek, kézműves-mesterembereknek.
A címben feltett kérdés mellett kerestek választ még másokra is, például:
Kell-e tudni 2019-ben, magyar nyelven, kuruc kesergőt énekelni egy francia ejtőernyős huszárnak?
– Bizony, tudni kell mindenkinek magyarul azt a dalt, hogy: „Suhog a szél Késmárk felett ….”, aki a dicsőséges, francia Bercsényi ejtőernyős huszárezred katonája szeretne lenni!
Idézik-e a kun miatyánkot a Morva partján?
– „..Il bézen ménemezme, biz de iyermiz bizge ötrü kelgenge…” azaz „….Bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk…” szöveg szerepel (kun és magyar nyelven) a csata emlékparkjában, tőlünk majd’ 400 kilométerre, a tavaly felavatott emléktáblán.
Hogyan és hol születik meg egy 640 éves dinasztia?
– 1278-ban, Dürnkrut és Jedenspeigen között, a harctéren, egy véres és kegyetlen csatában magyar, benne kun segítséggel szerzi meg a királyi cím mellé a tényleges
hatalmat is Habsburg Rudolf, alapítva ezzel dinasztiát, mely egészen 1918-ig ad
valahol – néha több országban is egyszerre – uralkodót Európának, a világnak.
Mikor volt az utolsó huszárroham?
– Az utolsó dokumentálható huszárrohamot 1941. augusztus 16-án Nyikolajevnél vezényelte Mikecz Kálmán. A huszárcsapat erősítésként érkezett, az orosz állásokat kellett áttörniük a német katonák előtt, akik – saját bevallásuk szerint – hiába próbálták áttörni az orosz vonalakat. Az elképedt szemtanúk beszámolói alapján úgy kerültek be a történelembe, mint akik karddal futamították meg a szovjet hadsereget.
Könnyű-e a könnyűlovas?
– Nos, a korban uralkodó lovagi harcmodorhoz képest valóban „könnyű” volt a fegyverzete, de nem lehetett félvállról venni azt a harctéri erőt, amit képviseltek. Olyannyira nem, hogy a „könnyűlovasság” évszázadokon keresztül fennmaradt, egyes elemeit a huszárság őrizte meg, vitte tovább.
Mi volt a kunok csodafegyvere?
– A nomád típusú íj, ami először megfutamítja, majd a végső menekülésre, ezzel a csata elvesztésre kényszeríti a cseh király hadait, aki maga is holtan maradt a helyszínen. Ennek az íjnak egy rekonstruált példánya, Szalma József solti íjkészítő mester munkája díszíti a jedenpseigeni múzeum új kiállítását.
Ottokár vagy Rudolf ? Ez volt a kérdés
– El is dőlt, a Přemysl házból származó cseh király holtan maradt a harcmezőn, sem ő, sem más nem tudta megakadályozni I. Rudolfot hatalma kiépítésében, és ezzel a „Habsburg uralkodóház” elindításban.
Mit “plakettolt” a kunfehértói szobrász??
– Az emlékparkban lévő táblán egy hátrafelé nyilazó kun harcos és IV. (Kun) László hadi címere látható. A táblát Papp Csaba halasi kőfaragó mester készítette a rajta lévő két művészi bronz domborművet Kozma Anita.
Állíthatnak-e kuruc vitézek emléktáblát a Habsburgoknak?
– Itt most pont ez fordult elő. A történelem tréfája, hogy a Habsburg ház hatalomra jutását eredményező csata helyszínén, az I. Rudolfnak ajánlott emlékparkban , az egyik legnagyobb Habsburg ellenes szabadságharc magyar katonáinak nevét viselő kiskunhalasi egyesület tagjai állítottak emléktáblát. Az ő támogatásuk nélkül ez nem jöhetett volna létre, hiszen pont a Kuruc Vitézek Nyugállományú Egyesülete volt az aki elsőként melléállt a kezdeményezésnek. De ez így van rendjén, hiszen a „harcot, mit őseink vívtak……”
Mit mondott a cseh buszsofőr a kunokról?
– A csehek számára, afféle zarándokhely ez a hadszíntér. A cseh történelem egyik legnagyobb uralkodója esett el itt. Szinte nincs oly alkalom, hogy az idelátogató halasiak ne találkoznának cseh kirándulókkal. Ottokárnak egyébként a közelben, Marchegg főterén van egy majd’ háromméteres szobra, ott is mindig van friss virág. Mester elmondta, hogy a május 18-i kiállítás megnyitóra utazva megállt a „halasi emléktáblánál”, akkor érkezett egy cseh turistabusz is. Leszálltak, nézelődtek. A
buszsofőr mondta, hogy már többször járt itt, de az új táblát még nem látta. Olvasta. a magyar és a német szöveget felismerte, rákérdezett a számára ismeretlenre. A halasi tanár azt mondta, hogy az „kun/kumanen”. A cseh sofőr egyből rávágta:
– Oh yes! Cumanen … first battle! – tehát ők is pontosan tudják, kikkel, hogyan kezdődött a csata, és persze azt is hogyan végződött.
Ezekről és még sok más érdekességről szólt a majd’ másfél órás beszélgetés a kunfehértói közösségi házban.
