A fekete sereg sorsa máig rejtély maradt – erre világított rá Végső István történész legutóbbi előadásában, amelyet a XVIII. Történettudományi Találkozón tartott Hódmezővásárhelyen, a Mátyás Utcai Olvasókörben. A rendezvényt a Vásárhelyi Történelmi Kör szervezte meg, immár hagyományosan, egyhetes nyári konferenciasorozat keretében.
A fekete sereg eltűnésének nyomában
Mátyás király halála után, 1492 őszén számolták fel erőszakkal azt az idegenlégiós hadsereget, amely a fekete sereg néven vonult be a történelembe. A kutatók évszázadok óta keresik a végső ütközet helyszínét, de máig nincs egyértelmű válasz.
A 20. század elejéig úgy tűnt, hogy a Kiskunhalas környéki térség – azaz Halas vidéke – lehetett a fekete sereg végső vereségének színtere. Történeti források és szépirodalmi művek egyaránt ezt a régiót nevezték meg. 1925-től azonban több kutató a csata helyszínét a Száva folyó környékére kezdte áthelyezni. A 15–16. század fordulóján élt történetírók – így Antonio Bonfini és Ludovicus Tubero – Szeged és Kalocsa közé teszik a csatát, ahol Kinizsi Pál legyőzte a fekete sereg maradványait.
Egy 1530-ban írt veterán visszaemlékezés azonban ismét más térséget jelöl meg, míg Halason több népi hagyomány, helynév és régészeti lelet is utal az eseményekre – bár ezek hitelessége megosztja a kutatókat.
A történelmi vita tovább él
Végső István előadásában bemutatta a legfontosabb történeti elméleteket, forrásokat és ellenérveket. Mint hangsúlyozta, a kérdés továbbra is nyitott: bár mindkét narratíva mögött komoly érvek sorakoznak, jelenlegi tudásunkkal nem lehet egyértelműen eldönteni, hol zajlott le a sereg felszámolása.
A fekete sereg eltűnésének története tehát továbbra is izgalmas talány marad, amelyre egy újabb kutatás, vagy egy véletlenül előkerülő bizonyíték adhat majd választ.
