Kiskunmajsán, a Konecsni György Helytörténeti Gyűjteményben november 20-án tartották meg a „Holokauszt 80” előadássorozat zárórendezvényét. A rendezvényen Végső István történész beszélt a Dunába lövések tragikus történetéről, amely 1944 őszén és 1945 elején több ezer ember életét követelte.
A „Kék hullámsír – Dunába lövések, 1944/1945” című előadás keretében Végső István történész átfogó képet nyújtott a Duna történelmi szerepéről és a hozzá kötődő gyilkosságokról az ókortól egészen a nyilas hatalomátvételig. Az előadás fókuszában a második világháború idején a folyónál elkövetett tömeggyilkosságok álltak, amelyek során származásuk vagy politikai, vallási nézeteik miatt emberek ezreit végezték ki.
Pap Eliza, a Konecsni György Helytörténeti Gyűjtemény szakmai vezetője, történész-muzeológus köszöntötte az esemény résztvevőit. A közönség megtöltötte a helyszínt, és aktívan kapcsolódott be az előadás utáni beszélgetésbe, ahol számos kérdés hangzott el az áldozatok számáról, az események hátteréről és az emlékezetkultúráról.
A Dunába lövések és előzményeik
Végső István bemutatta a Duna földrajzi és történeti jelentőségét, kiemelve, hogy a folyó a történelem során számos nevezetes esemény helyszíne volt. Az előadásban szó esett Bleda hun nagykirály haláláról, Szent Gellért püspök meggyilkolásáról, az újvidéki razziáról és a két Hollán Sándor tragikus sorsáról. Az eseménysorozat csúcspontjaként részletezte a nyilas hatalomátvétel után megkezdődött tömeggyilkosságokat, amelyek során 1944 októberétől 1945 januárjáig mintegy 4000 ember halt meg a Dunában.
Az emlékezetkultúra fontossága
Az előadás során nemcsak a tragikus események tényszerű bemutatására került sor, hanem a felelősségre vonások, perek és népbírósági ítéletek történetére, valamint az emlékezetkultúra fontosságára is felhívták a figyelmet. A hallgatóság számos kérdéssel fordult az előadóhoz, amelyek a holokauszt egyéni és kollektív emlékezetére irányultak.
