Minden embernek van névnapja, de nem mindenki ért egyet ennek a napnak a megünneplését illetően. Sok családban ilyenkor apró ajándékkal kedveskednek a névnaposnak, de nem tartják olyan fontosnak ezt a pillanatot, mint mondjuk egy születésnapot.
A következő pár sorban most kalandozunk egyet a “névnap történelemben” és fény derítünk a legtöbb titokra, amelyek ezen kérdéseket övezik.
Minden névnek van jelentése
Minden névnek van valami jelentése. Van, hogy a más nyelvekből átfordított vagy a mitológiai eredetű nevek, egy-egy történet főszereplőjének személyiségére, foglalkozására utalnak. A Névnap Infó weboldalán te is többet megtudhatsz a neved jelentéséről.
De jöjjön egy igazi példa! A Viktória név mögött a “victory”, tehát a győzelem kifejezés áll. A görög mitológiában ő bizony a győzelem istennője volt, így evidens az is, hogy a “győztes személyiséggel” állítható párhuzamba.
Mi a helyzet a névnapok ünneplésével?
Nem minden országban tartanak névnapot. Az angolszász országokban, Hollandiában és Franciaországban például egyáltalán nem foglalkoznak ezzel. A szomszédos országokban azonban, mint amilyen Szlovákia vagy Csehország ugyanolyan hagyománya van, mint hazánkban. Az ortodox kultúrákban, Görögországban és Bulgáriában inkább a szentek tisztelete miatt emlékeznek meg ezekről a napokról.
Magyarországon elég népszerű a névnapozás, de talán nem bír akkora jelentőséggel, mint egy születésnap.
A névnapok és a vallás
A vallásban a névnapok a szentek megemlékezését teszik lehetővé, így minden nap egy hősies tettre, egy nemes cselekedre emlékeznek a hívők. Valószínűsíthetően ez az oka annak, hogy egy név több helyen is szerepel a naptárban.
A magyar történelemben Gellért püspök, István király püspöke volt, aki 1046. szeptember 24-én mártírhalált halt, a később róla elnevezett Gellért-hegyen. A Gellért nap, a naptár szerint is szeptember 24.-ére esik. Később egyre kevesebb szent lett, de egyre több nevet ismertek el, s már nem kellett szentnek lenni ahhoz, hogy valakiről elnevezzenek egy napot.
Szokások és hiedelmek
A névnapokhoz ugyanakkor számos hiedelem köthető. A véletlen megfigyeléseket lenyegyezték és így terjedtek emberről emberre. A legismertebb ilyen a „Sándor, József, Benedek. Zsákban hoznak meleget” szólás, amely a tavasz beköszöntét helyezi a középpontba.
A szokások közül talán a Márton-nap emelhető ki. “Aki Márton-napon libát nem eszik, egész éven át éhezik”. Ez a szokás Márton püspök legendáját örökítette meg, aki el akart bújni a püspökavatás napján, de a libák elárulták gágogásukkal a libaólban rejtőző Mártont.
Minden névnapnak megvan a maga története, itt az ideje, hogy kiderítsd a tiéd mögött megbújó legendát is!
