2024. május végén a Pest vármegyei Megyeházán mutatkozott be Kerekegyháza. A Jászok Egyesülete meghívására Dr. Kelemen Márk kerekegyházi polgármester és Végső István történész tartottak előadásokat a kiskunsági városról.
A Jászok Egyesülete elnöke, Dobos László köszöntötte az egybegyűlt érdeklődőket. Ezt követően Végső István történész, mint szerző mutatta be röviden Kerekegyháza történetét. Vázlatosan áttekintette a kutatástörténetet, historiográfiát és a feltárás nehézségeit. Majd a Pannon tenger, a rejtélyes krétakor időszakától igyekezett összefoglalni a térség történetét.
Honfoglalás kora, a középkori templomok időszaka, a török kor pusztítása utáni kései újratelepítés kiemelten fontos volt. A Jászság „részévé vált” település Jászárokszállás legeltető pusztájából remekül telepített nagyközséggé nőtt ki a századfordulóra. Ennek irányítója 1856-tól nemes balatoni Farkas János (1826-1908) földbirtokos, jogász, ’48-as honvédszázados volt. Házak, templomok nőttek ki a kiskun pusztaságból. A történész vasút, foci, mezőgazdaság, fontos építkezések, majd a két világégés, végül az államosítások, 1956, szocializmus kora kapcsán foglalta össze a ma már várossá nyilvánított helység történetét.
Vendégként Dr. Kelemen Márk, a jász alapítású Kerekegyháza város polgármestere is beszámolt a város jelenlegi fejlesztéseiről és eredményeiről. 2006-tól igyekezett a rengeteg fejlesztést bemutatni, és láttatni Kerekegyháza bíztató jövőképét. Az érdeklődő közönség részéről számos kérdés merül fel Kerekegyháza gazdasági fejlődése, de a régi kerekegyháziak élete, és a balatoni Farkas család kapcsán is.
Fotó: Vennes Aranka