Az ingatlanpiac nem csak a vonzó hozamokkal kecsegtető bérbeadásról és az építkezések beindulásáról szól. Ezek mellett ugyanis a szegmensnek rengeteg problémával kell szembenéznie: az építkezések hirtelen megugró tendenciája miatt az építőipar túlterheltté vált, általánossá váltak a csúszások, a 2019 végén kifutó adókedvezmény pedig még nagyobb stresszt jelent a kivitelezőknek.
Most különösen megéri felújítani
Nemcsak az új, hanem a használt lakások szegmensében is akadnak problémák. Az egyik legégetőbb ezek állapota, ami egyes településeken siralmas képet fest. Ezt megmagyarázza, hogy az elmúlt negyven évben az állomány alig felénél került sor az átfogó felújítási munkálatokra.
Pedig ezek a beruházások hamar visszahozzák a befektetett összeget, különösen a jelenlegi hitelezési helyzet mellett. Éppen ezért nem biztos, hogy meg kell várni, hogy a kormány elfogadja-e a felújításra vonatkozó támogatások bevezetését.
A jelenlegi körkép szerint a mintegy 4,7 millió lakást kitevő állomány 70%-a egyszerűen nem felel meg a korszerű műszaki, hőtechnikai követelményeknek. Ez azt jelenti, hogy egy budapesti lakás mintegy kétszer annyi energiát használ a fűtési szezonban, mint egy azonos alapterületű bécsi társa.
Az energiahatékonyságot elsősorban a fűtés korszerűsítésével, a nyílászárók cseréjével, a megújuló energiaforrások használatával és a szigeteléssel lehetne javítani. Ezek alkalmazásától függően éves szinten akár 60%-ot lehetne lefaragni a költségekből. Az is jó hír, hogy ezeket nem feltétlenül kell egyszerre kivitelezni – lépésenként, azaz több ütemben is megvalósíthatók.
Változnak a százalékok és szétszakadnak az árak
A fenti adatok alapján könnyen előfordulhat, hogy ezekkel a költségekkel számolnia kell annak, aki használt ingatlant vásárol. Éppen ezért nem mindegy, hogyan sikerül nyélbe ütni az üzletet. Igaz, hogy ezt mindig befolyásolta az elhelyezkedés, az elmúlt évek változásai miatt azonban egyre szembetűnőbbé vált a területek közötti eltérés.
Ez jellemző Bács-Kiskun megyére is, ahol az idei évben már visszafogottan kúsztak fel az átlagárak: ez január és július között 6%-ot jelent, ami meghaladja az országos 4%-ot. Környékünkön viszont óriásiak az eltérések. Míg Kiskunmajsán és Kecelen 7-8%-kal csökkentek, addig Kiskunhalason 7%-kal bővültek, Soltvadkerten pedig egyenesen kilőttek az átlagárak, és 7 hónap alatt 30%-kal drágultak.
Az árváltozásoknál izgalmasabb kérdés az aktív piaci szereplőknek, hogy milyen átlagárakra számíthatnak. Kiskunhalason és környékén a családi házak nagy népszerűségnek örvendenek, ezért most ezek árszínvonalát vesszük górcső alá.
Ez alapján megdöbbentő képet látunk, hiszen míg az ingatlantípus keceli tagjai nem érik el a 100 ezer Ft/m2 átlagárat, addig a középmezőnybe tartozó Kiskunhalason eladó családi házak meghaladják a 130 ezer Ft/m2 -t, Soltvadkert pedig a jelentős drágulásnak köszönhetően alulról súrolja a 190 ezer Ft/m2 -t.
A kiemelt városok jelentősen – 20-64 %-kal – elmaradnak a kecskeméti és a megyei árszinttől, és a legtöbb esetben az országos átlaghoz képest is igen kedvező helyzetről beszélhetünk.
forrás: ingatlannet.hu
