Hol van az a Tájház? Ott található, ahol a szódagyár volt? Az a nádtetős épület, amitől nem messze a cipész is dolgozik? Teszik fel időről-időre ugyanazokat a kérdéseket az emberek, ha a Tájházra terelődik a szó. Lássuk, hogy mit is érdemes tudni erről a helyi látnivalóról?
A kiskunhalasi Tájház épületét a 18. század közepén redemptus (az 1745-ös önmegváltási mozgalomban résztvevő gazda) telekként mérték ki. A 19. században a Baki és az Orbán családok birtoka lett. Ők emelték 1879-ben a most is látható régi építményeket. A nádtetős, tornácos főépület mellett gazdasági építmények is szolgálták az itt élő emberek életét. A nagygazdaház egy tipikus alföldi háromosztatú épület, szabadkéményes konyhával. A hátsóépületben kamra, istállók, ól, cselédlakás és kocsiszín található. Jó száz éve még teljesen megszokottak voltak az efféle építmények. Sőt, ezek voltak jellemzőek a térségünkre. Mára már csak valóban néhány hírmondója maradt ennek az háztípusnak.
m vajon miként is lesz egy ingatlanból tájház?
A két világháború között már elindult a paraszti kultúra épített örökségének mentése, de a világégés ezt a folyamatot megakasztotta. 1962-től kezdődhetett meg a munka, amelynek során – a mára UNESCO világörökség részeként számon tartott – magyar tájház-hálózat létre jött. Települések sora jelentkezett ehhez a törekvéshez, és alakította ki a régi parasztházakból a ma is megcsodálható tájházakat.
Kiskunhalas viszonylag későn csatlakozott a mozgalomhoz. Vorák József múzeumigazgató javaslatára 1977-ben jelölték ki a „Marx téri” épületet Tájháznak. 12 másik parasztház volt még a „jelöltlistán”, de végül a Baki család lakóhelyét találták alkalmasnak. A tervek jók voltak, és a szándék is megfelelőnek tűnt, viszont ezzel egy időben megkezdődött – a nem messze fekvő – Végh-kúria felújítási munkálata, amely felemésztette a régmúltat bemutatni kívánó Tájház fejlesztésre szánt összeget is. Mint oly „sok” műemléki épület egy ideig ez is szociális lakás lett.
A kilencvenes évektől próbálkozások sora kezdődött annak érdekében, hogy valóban legyen tájháza településünknek. A Kiskunhalasi Városvédő és Városszépítő Egyesülethez, majd a BKMÖ Thorma János Múzeumhoz, 2007-től a Halas Galériához került az ingatlan. Látogathatósága ettől kezdve vált megoldottá. 2013-tól a Halasi Média és Kultúra Kft. üzemelteti. Néhány civil szervezet igyekezett itt programokat megszervezni, kisebb-nagyobb sikerrel, mint például az aprók tánca, a betlehemezés és a locsolkodás.
Forrás: feketevaros.blog.hu, Végső István
