Milliók pusztulását hozta a kommunista diktatúra.
Az esztelen második világégést követően rengeteg embert hurcoltak el Közép-Európából, mint hadi- vagy politikai fogoly, vagy mint kényszermunkás. 1944 végétől rettegés volt az emberek élete a sztálini időszakban. 2015 és 2017 között a magyar kormány GULAG-GUPVI emlékévet hirdetett. Ennek keretében emlékezett az hazánk a mintegy 800.000 magyarországi ember elhurcolására.
Február közepén a Magyarországi Németek Pécs-Baranyai Nemzetiségi Köre malenkij robot emlékév zárónapokat szervezett. Pécsett, a volt Nádor szálló Bartók terme megtelt érdeklődőkkel. Több, a malenkij robot témával foglalkozó történész ismertethette meg a legújabb kutatási eredményeket.
Végső István történész rövid előadást tartott a kiskunhalasi gyűjtőtábor történetéről. A Dél-Dunántúlról, a Felső-Bácskából, a Duna-Tisza köze bizonyos területeiről, Szeged környékéről érkeztek ide azok az emberek, akiket összegyűjtöttek, és innen transzportáltak a Szovjetunióba. Elvileg csak a német nemzetiségűeket szedték össze, közülük is a 17 és 45 közötti férfiakat, illetve a 18 és 30 év közötti nőket, ám az esetek többségében bárki felkerülhetett a vagonokra. A kiskunhalasi Szegedi úti páncélos laktanyába, gyűjtőtáborba több ezer ember került, akiket szovjet bányákba, vasút-építkezésekre, romeltakarításokra, mezőgazdasági- és egyéb munkákra vittek, embertelen körülmények közé. Az eddigi adataink szerint 50 kiskunhalasit deportáltak a malenkij robot miatt.