A KLIK-rendszerben nem éppen vonzó igazgatónak lenni, írja Magyar Narancs online kiadása, miután feszült helyzet alakult ki a Kiskunhalasi Bibó István Gimnáziumban, ahol az iskolai véleményező közösségek egyhangúlag utasították el az egyetlen aspiráns intézményvezetői pályázatát. Noha Csorba Imre hitelesen ír pályázatában a hazaszeretet és a sokféleség hagyományairól, sokan attól tartanak, hogy elvész az a tradíció, ami eddig jellemezte a világnézetileg semleges, toleráns és sokszínű középiskolát.
Sértő; nem ismeri az iskolát, ahol tanít; nem élvezi az érintettek – vagyis a tantestületi és más iskolai kollégák, a szülők és a diákok – támogatását; alkalmatlan arra, hogy a Bibót sikeressé és népszerűvé tévő hagyományokat hűen megőrizve folytassa. Lényegében
ezeket vetik a szemére
a Bibó István Gimnázium vezetésére egyedül pályázó Csorba Imrének a véleményező testületek. A KLIK alá tartozó, világnézetileg semleges, ám a nemzeti hagyományokat és a korszerű szabadelvűséget is hitelesen képviselő gimnáziumban tanító Csorba pályázatát csak az utóbbi időkben gyenge szakmai nívót teljesítő városi képviselő-testület támogatta (a jelölt ma a református Szilády-gimnázium Kollégiumának vezetője). Mint arról a HalasInfo már beszámolt,
Csorba Imre igazgatói pályázatát elutasították az iskolai véleményező szakmai, szülői és diáktestületek.
Viszont az igazgatóváltásról eddig megjelent hírekkel szemben a radikális jobboldaliként és konzervatívként ismert Csorba Imre pályázata kapcsán nem az abban csak elvétve megfogalmazott magyarság- és nemzettudat-nevelés vágta ki a biztosítékot. A KLIK-rendszerben
kialakult általános félelem miatt
kizárólag névtelenül nyilatkozó tanárok egy része szerint nagyobb baj, hogy a Bibóban csak 2014 óta oktató pedagógus szerintük nem ismeri sem az iskolát, sem az eredeti bibói hagyományokat.
Egy jobboldalinak ismert, gyermekét a Bibóba járató szülő szerint „Csorba személye fura lenne itt igazgatónak, az ő merev konzervativizmusa, beállítódása távol van a Bibó-gimnázium sokféleséget elfogadó világától; nem akarom bántani, de fel kellene nőnie ahhoz, amit elődei Ildikóval és az itt dolgozók hosszú évek alatt kialakítottak. Emellett nemcsak a pályázat pongyolaságai ütötték meg a fülünket, hanem egyes szavai konnotációja, mert mit várjon egy komoly, országosan is magasan elismert gimnázium, ha az igazgató ’rímrafagás’-nak’ nevezi a költészetet. Nem ehhez szoktunk az utóbbi húsz évben”.
Egyébként Csorba Imre pályázatának – a sajtóban negatívan tálalt – „magyarságtudatos” kitételeivel senkinek sincs gondja, ezt még a Bibó-gimnázium nem jobboldaliként ismert tanárai is megerősítik.
„Fontos a hazaszeretet és a nemzeti nevelés,
de ha tényleg e világra való fiatalokat akarunk nevelni, akkor a pályázatnak legalább
ugyanennyit vagy többet kellene törődnie a szaktantárgyakkal,
a nyelvekkel vagy az informatikával, igaz, mindez nemcsak a mi gimnáziumunkban megoldandó ez, hanem országszerte”, mondja az egyik szaktanár.
Tény, hogy Csorba Imre pályázata nem részletezi a szakmai elképzelések és a jelek szerint nem éppen barátságos KLIK engedélyéhez kötött pénzigényes programok kivitelezését. Az anyag ugyanakkor egyáltalán nem vádolható azzal, hogy túlhangsúlyozná a – sajnos ma már általános – nemzetieskedő demagógiát, ellenben reális hangvétellel hitet tesz a hazaszeretet és a kulturális sokféleség mellett. Másik erénye a pályázatnak, hogy (ha pontatlanul is) jelzi a négy- és hatosztályos oktatási szerkezet felülvizsgálatának fontosságát. Például ő is említi a KLIK-es rendszerben eddig hiába sürgetett két 6 osztályos képzést, ami Csorba több kollégája szerint is realitás lenne a Bibóban. Csorba szerint
mellette szól még,
hogy „eddig sikerült minden pedagógusi állásomban kedvezőtlen helyzetű intézményt… választhatóvá tenni”. Az sem vethető Csorba szemére, hogy ne tisztelné az elődök és a múlt eredményeit, hisz azt írja: „itt az elődök jóvoltából sikeres intézményből kell továbbra is sikeres intézményt formálni… az itt dolgozók együttes erejével… és fenntartói akarattal”.
De vajon miért csak egyetlen pályázó kívánt a kiskunhalasi Bibó-gimnázium élére állni?
Erre több magyarázat is van. A leglesújtóbb indoklás szerint „ugyan ki akarna ma, a KLIK-es rendszerben igazgató lenni? Évek óta bizonytalanságban élünk, nincs költségvetésünk, minden párszáz forintos tanulmányi kiadás miatt a klikes vezetőkhöz kell imádkozni… Egy magára valamit is adó pedagógus nem fog asszisztálni ehhez, inkább csöndben marad, hogy ne fenyegesse az állását azzal, hogy kinyitja a száját…
”Itt tartunk”
– mondja egy egyébként szintén nem éppen baloldaliként ismert gimnáziumi forrásunk.
Mások szerint a tantestületre kifejezett nyomás nehezedett mind a fenntartó, mind a városvezetés bizonyos körei felől azért, hogy ne adjanak be pályázatot. Pedig – mondja egy szaktanár forrásunk – több olyan személyt is örömmel és teljes természetességgel fogadott volna a nevelőtestületi, szülői és diák-közvélemény, akik évtizedek óta hiteles, népszerű, felkészült és elkötelezett tagjai a tanári karnak.
Minderről megkérdeztük Vágó Ferencnét, a kiskunhalasi tankerület vezetőjét is, aki korábban maga is tagintézmény vezető volt. Ő cáfolta, hogy a tankerület nyomást gyakorolt volna a Bibó esetleges igazgatójelöltjeire. Nyilatkozni nem kívánt, de annyit engedett megjelentetni telefonos interjúnkból, hogy szerinte méltatlan támadások érik Csorba Imrét, aki „bátran felvállalta az egyedül pályázást”, és szerinte „jó szándékok munkálnak benne,
nem tönkre tenni, hanem folytatni akarja
a Bibó eddigi sikeres hagyományait és eredményességét”.
A jelölt, Csorba Imre pedig azért nem kívánt nyilatkozni a Magyar Narancs tudósítójának, mert még nem kinevezett igazgató, így csak annyit mondott: „valamiféle változások lesznek, mert más alkatú ember vagyok, mint Ildikó, de együtt kell tudnunk dolgoznunk egymással a tantestületben”.
Hogy ez talán nem is olyan reménytelen, azt sejteti az egyik iskolai munkaközösség konszenzuskereső, de egyben figyelmeztetésértékű megjegyzése Csorba Imre pályázata kapcsán. Miközben kiállnak amellett, hogy „a nemzet mint érték, a hazafias és erkölcsi nevelés előtérbe kerüljön, számunkra fontos azonban az is, hogy reális ítélőképességű, megfontolt, sok mindenre nyitott, …a világban eligazodni tudó polgárokat, „világpolgárokat” neveljünk. A Bibó világnézetileg sokszínű,
nyitott iskola volt. Szeretnénk, ha az is maradna.”
Már idézett, nem éppen a baloldali szemléletűek közé sorolt tantestületi tag forrásunk viszont fenntartja: „intelligens ember visszalépne ekkora elutasítás láttán”.
Egy az iskolához közel álló szülői forrásunk pedig azt mondta, sokan elszántak abban, hogy az el nem fogadott pedagógus esetleges kinevezése esetén tiltakozó akciót, például fáklyás felvonulást is szervezhetnek.
Kohout Zoltán
