Az mfor.hu elkészítette kalkulátorát, amelynek segítségével hozzávetőlegesen megállapítható, hogy a jogszabályi változások, illetve a jegybank által megadott képlet alapján miként módosul az adós hitelállománya, vagy már kifutott hitelnél mennyit kell visszafizetniük a pénzintézeteknek.
Bár nagyon sok munkát, energiát és a legjobb tudásunkat is beletettük a kalkulátor elkészítésébe, de azt már az elején le akarjuk szögezni, hogy az alkalmazás által számított értékek BIZTOSAN EL FOGNAK TÉRNI majd a ténylegesen megállapítottól. Így ez a kalkulátor CSAK TÁJĖKOZTATÓ jellegű.
Nemcsak azért, mert egy adott hitel esetében a konkrét értékek jelentősen eltérhetnek az általunk használt átlagtól, és nemcsak azért, mert mi csak és kizárólag a tisztán LAKOSSÁGI (fogyasztói), ANNUITÁSos és HAVI törlesztésű, vagyis az alapdevizában állandó törlesztőrészletet modelleztük, hanem azért is, mert a jegybank csak iránymutatást adott meg, és az is csak az alkalmazott árfolyamrés korrekciós elszámolására szolgál.
Mivel azonban egyre többször hallani arról, hogy egy-egy hitel esetében, akár 20-25 százalékos törlesztőrészlet-csökkenés is elképzelhető, ezért „bátorkodunk” előállni az mfor.hu kalkulátorával, amely még egyszer hangsúlyozzuk, CSAK hozzávetőleges TÁJĖKOZTATÁST nyújt .
Az átlagértékek – ahogy a kalkulátor láblécében is jeleztük – a kereskedelmi bankok honlapjain elérhető publikus árfolyamokból, a jegybank által közölt állományi átlagkamatokból, illetve devizaárfolyamokból születtek meg. Az árfolyamok esetén előbb napi átlagokat, majd havi átlagokat képeztünk. A bankközi kamatok esetében pedig az Európai Központi Bank (EKB), a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Svájci Nemzeti Bank weboldalain elérhető 3 hónapos bankközi kamatok hóvégi értékével kalkuláltunk.
Mivel az árfolyamrés esetében a jogi keret tisztább, ės a kalkulàtor is kevesebb input adattal, kevesebb átlaggal, így kevesebb kompromisszummal számol, ezért a csak árfolyamréssel történő becslés eredménye minden bizonnyal közelebb állhat a valósághoz, mint amikor a tisztességtelen kamatemeléseket is figyelembe vesszük. Előbbinél jelentősebb eltérést „csak” a hitelt nyújtó pénzintézet, illetve a publikus átlag differenciája (azoknál a bankoknál, ahol nem publikus az árfolyamadat, azoknak az adatait ėrtelemszerűen nem tudtuk az átlagba beleszámítani), illetve a folyósításkori konkrét árfolyam és a havi átlag közötti eltérés okozhat. A tisztességtelen kamatemelések esetén viszont ugyanezen hibalehetőségek duplázódnak. Sőt, a valós életben használt kamatperiódusokat kalkulátorunk egyáltalán nem veszi figyelembe, minden hónapban az aktuális tőketartozásra és átlagkamatra újraszámolja az annuitásos törlesztőrészletet.
A problémát jól érzékelteti például euró alapú elszámolás esetén, hogy mennyire nem mindegy, 2005 januárjában vagy márciusában vettünk fel lakáscélú hitelt. Előbb esetben ugyanis a kalkuláció szerint az adós járna rosszul, míg utóbbiban a bank. A 2005 januári felvételnél az EURIBOR és a jegybank szerinti állományi átlagkamat között 4,28 százalékpont volt a különbség, vagyis a kamatfelár. Ez viszont a piaci versenynek köszönhetően ezután csökkent, és 2009 januárjáig kisebb volt, mint 2005 év elején. Márpedig, ha igazságosak vagyunk, akkor nemcsak az egyoldalú kamatfelár-emelést kell figyelembe vennünk, hanem a csökkentéseket is. Ráadásul az euró alapú hiteleknél használt ügyleti kamatok felárai a későbbiekben sem nőttek annyival, mint a frankhiteleknél.
Az pedig meg inkább megnehezíti a korrekt számítást, hogy a bíróság által megállapított tisztességtelen szerződési kikötést a kamatfelárra vagy esetleg a teljes kamatlábra fogja értelmezni a banki gyakorlat. Mint a fenti példában is látható, mi a kamatfelár fixálásával számolunk.
És még egy megjegyzés mielőtt átadnánk a „terepet” Olvasóinknak! Forint alapú lakáshitelek esetében a kamatfelárak növekedése főleg az utóbbi években azért volt „automatikus”, mert az állományban egyre nagyobb szerepet kaptak az úgynevezett kombinált hitelek, ahol a piaci hiteleket lakástakarék termékekkel (LTP, Fundamenta) vegyítették a pénzintézetek. Ez utóbbiak kamata viszont fixált (vagy legalábbis lassan változik), így nem, vagy csak jóval lassabban tudja lekövetni az elmúlt időszak intenzív MNB kamatvágási ciklusát, ami viszont egyből megjelenik a bankközi kamatokban, ami a kamatfelár számítás alapja. Ezt a „jelenséget” a kalkulátorunk nem tudja kezelni.
Nos, miután alaposan megmagyaráztuk miért is kell fenntartással kezelni a kalkulátorunkat, már csak annyi maradt, hogy átadjuk a linket. Íme:
Devizahitel kalkulátor!
Ja és még annyit, a kalkulátor „Részletek” gombját használva a teljes kalkulációt végig lehet követni a használt árfolyamokkal, kamatokkal együtt. Ha pedig valami nem stimmel, rosszul működik, kérjük aszerkesztoseg@mfor.hu email-címen jelezzék nekünk!
Köszönettel:
az mfor.hu csapata
Forrás: mfor.hu
