A gabonapiacon komoly veszteséget okoztak a határidős szerződésekkel kapcsolatos tiltások, de az új szabályozás igyekszik feloldani az átmeneti problémákat, illetve jó kompromisszumot kínál a termelők és a kereskedők között. Az ukrán helyzet még emelheti a kukorica árát, míg a hazai piacon égető szükség lenne az áfakulcs drasztikus csökkentésére.
Dr. Mikó Zoltán, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Választottbíróságának elnöke jogi témájú előadásában a gabonapiaccal kapcsolatos 2010 és 2014 közötti szabályozást tekintette át, hozzátéve, hogy ez alatt az időszak alatt az volt a cél, hogy egy új vitakezelési rendszer ültessenek be a gyakorlatba.
Mikó Zoltán a vonatkozó jogszabályok evolúcióját ismertetve rámutatott, hogy végül egy kompromisszumos törvényt sikerült, amelyben fent maradhattak a határidős szerződések, a kereskedői fél részt vesz a kockázatok vállalásában, míg a termelői oldalon a kár-kimentési lehetőségek jelentősen szigorodtak.
A szakember előadása végén a bizalom fontosságát hangsúlyozta, és felhívta a figyelmet, hogy a játékszabályokat mind a két oldalon be kell tartani. Szükség van a paradigmaváltásra ezen a területen – zárta előadását Mikó Zoltán.
Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke az előadást követő panelbeszélgetésben úgy fogalmazott, hogy a hazai tőzsde elindulása óta a hazai termelők tisztában voltak a határidős szerződésekben szereplő kötelezettségekkel. Hozzátette, hogy egyértelműen volt egy tanulási folyamat.
Kócza Zsolt, a Cargill Magyarország Kereskedelmi Zrt. elnök-vezérigazgatója a vis maior esetek kapcsán elmondta, hogy nem volt jellemző, hogy a termesztők alapvetően nem teljesítették volna a határidős szerződéseiket. Hozzátette, hogy olyan időszakokban volt rá példa, amikor komoly ármozgások történtek. 2010 egy viszonylag nehéz év volt e tekintetben, de azóta jelentősen csökkentek az ilyen típusú esetek. Részint azért is, mert már a vásárlók is sokkal jobban megnézték, hogy kivel kötnek határidős szerződést.
Lakatos Zoltán, a Gabonaszövetség elnöke rámutatott, hogy a feldolgozók tekintetében nem voltak jellemzőek a határidős szerződések, így a szabályozási változások nem érintették sem a takarmány-, sem a malomipart.
Búvár Géza, a KITE Zrt. vezérigazgatója a határidős ügyletek fontosságát hangsúlyozta, amelynek jó árjelző szerepe van azáltal, hogy időben elosztja a kockázatokat. Hozzátette, hogy nem szabad nagyobb ügyletet kötni, mint amiben az adott kereskedő vagy termelő bízni tud.
Kócza Zsolt rámutatott, hogy a jelenleg alkalmazott kockázatkezelési technikák mellett a külföldi piacokon már megjelentek új technikák is, amelyekre szintén érdemes felkészülni. Példaként említette az árbiztosítás lehetőségét.
Ukrán-orosz válság
Kócza Zsolt az ukrán-orosz helyzettel kapcsolatos kérdésre megjegyezte, hogy Ukrajna kukoricából 18-19 millió tonnát exportál, ebből még 5-6 millió tonna van hátra. Saját tapasztalatai szerint jelenleg minden ütemszerűen halad, de ha ebben zavar keletkezik, akkor az árfelhajtó hatást fog kifejteni. A búza esetében az ó termés esetén már nincs érdemi hatása a konfliktusnak. A kérdés az új terméssel kapcsolatban merülhet fel, de remélhetőleg hamarosan rendeződik a helyzet, és úgy ott sem mutatkoznak majd problémák.
Áfa-kérdés
A 27%-os áfával valamit kezdeni kell, nincs más megoldás. A malomiparban most már ott tartunk, hogy az értékesítés kb. 20-25% már áfacsalással kerül a boltokba, ami fenntarthatatlan helyzet felé vezet – mondta Lakatos Zoltán.
agrarszektor.hu
