Az iskola előtti szobornál tartottak ünnepséget II. Rákóczi Ferenc emléknapja alkalmából.
2015. óta országosan március 27-ét tekintjük II. Rákóczi Ferenc emléknapjának. A fejedelem nevét 1962 óta viseli az intézmény, így természetesen a tekóban is megemlékeztek róla.
A főépület előtti Rákóczi szobornál rendezett ünnepségen dr. Finta József plébános mondott beszédet, és korhű jelmezben felléptek az iskola néptáncos tanulói is. Az ezután elhangzó „Ima a hazáért” hűen tükrözi Rákóczi mély vallásosságát. Az ünnepség végén koszorúzással emlékeztek meg II. Rákóczi Ferenc születésének 341. évfordulójáról.
[box type=”shadow” ] II. Rákóczi Ferenc katolikus hitét gyakorló vallásos családban született 1676. március 27-én. 1681-ben a mintegy ötéves kisgyereket Badinyi János ferences gondjaira bízták. A Kassán 1674-ben kiadott Ábécéskönyve mindent tartalmazott, amit a vele egykorú, iskolába induló gyereknek ismernie kellett. Az ebből megtanult katekizmusi igazságok ugyanúgy keretet biztosítottak felnőtt keresztény életének, mint a gyermekkorában tanult imádságok. Miután édesanyja, Zrínyi Ilona 1688-ban feladta Munkács várát, Rákóczit Neuhausban nevelték a jezsuiták a császár rendelkezése szerint. A Mária Kongregációba is belépett.
Vallomásaiban beszámolt arról, hogy éjszaka is felkelt, hogy a Boldogságos Szent Szűz offíciumát elmondhassa. Az általa alapított rodostói katolikus templomot a hagyomány szerint a Boldogságos Szűz tiszteletére emelték. Rákóczi Ferenc jezsuita szellemben végezte ugyan tanulmányait, viszont Bécsben hamar megismerkedett a társasági élet örömeivel és a janzenista gondolkodással.
1703-ban a szabadságharc élére álló II. Rákóczi Ferencnek többször kellett a vallásilag megosztott Magyarországon és Erdélyben is valláspolitikai kérdésekben állást foglalnia, döntenie.
A keresztény hit tudatos megélésének kezdetét az 1715-ös év jelentette a fejedelemnél, amikor a párizsi udvari életet elhagyva a kamalduli szerzetesek kolostora mellett vásárolt házat. Életgyónást végzett, és ettől kezdve vallásos gyakorlatok közepette élte le életének utolsó húsz évét. Napirendjében délelőtt két szentmisén való részvétel, délután két kápolnalátogatás szerepelt.
Szent Ágoston mintájára elkezdte megírni Vallomásait. Az ekkor megfogalmazott vallomásaiban életét gyalázatosságban elteltnek mondja, de a szabadságharcot a legszigorúbb önvizsgálat idején is vállalja. Fohászai, emlékezései, vallomásai valójában már a szabadságharc bukása utáni bujdosó fejedelem érzéseit fogalmazzák meg.
II. Rákóczi Ferenc fejedelem nem volt teológus, bár alapos teológiai ismeretekkel rendelkezett. Életében mindvégig ragaszkodott családjától örökölt katolikus hitéhez, utolsó húsz éve tudatosabb keresztény élet megélésében telt el. Mikes Kelemen Rodostóban 1745. április 8-án keltezett és Rákóczi Ferenc halála napján írt törökországi levele kiemeli, hogy amilyen imádsággal átszőtt volt élete, olyan volt halála is, amelyre éppen nagypénteken került sor, miután a fejedelmet már korábban ellátták szentségekkel. Földi élete utolsó napja így egybeesett a Megváltó kereszthalálának napjával.[/box]
Dávid Géza
