Egy mondatban: az a leghatékonyabb szigetelési módszer, amit a megfelelő szigetelőanyaggal, megfelelő anyagvastagsággal és profi szakember kivitelezésében kerül a szigetelendő felületre. De azért nézzük meg egy kicsit részletesebben, mit és mivel érdemes hőszigetelnünk.
Ha szigetelés előtt állunk, célszerű megnézni, hogy beleférünk-e a 2024-ben induló otthonfelújítási programba? Fontos, hogy ezzel a támogatással 1990. december 31. előtt épült házakra kérhetünk támogatást. Az energiaárak növekedésével mindenkinek alapvető érdéke lett a ház szigetelése. Ráadásul a klímaváltozás hatására egyre forróbbak a nyarak, az épületek hűtése rendkívül sokba kerülhet, nem beszélve a téli időszakban a fűtési szezonról. Magyarországon az épületeknek csak mintegy 30%-a van szigetelve, bőven van hát épület, amire ráfér a korszerű, szakszerű szigetelés.
Mit és mivel szigeteljünk?
Mielőtt részletekbe mennénk a konkrét szigetelőanyagokkal kapcsolatban, érdemes először a formátum és a kiszerelés kérdéséről beszélni. A homlokzat szigetelésénél táblás kiszerelésű anyagokkal lehet hatékonyan dolgozni, azonban a tetőszigetelést és a födémszigetelést egy ennél egyszerűbben kezelhető módszerrel is meg lehet oldani, mégpedig a fújható szigeteléssel.
A szigetelőanyagok kiválasztása előtt tudni kell, hogy mit szigetelünk. Másfajta anyag lesz hatékony egy födémszigetelésnél vagy egy homlokzati szigetelés során. Az sem mindegy, hogy a falazat milyen anyagból van, hiszen például a vályog épületet nem javasolt eps-sel (hungarocell) szigetelni.
A szigetelőanyag kiválasztásánál a következő szempontokat érdemes figyelembe venni:
- milyen az anyag hőáteresztőképessége? Minél alacsonyabb ez a szám, annál jobban fog szigetelni az anyag.
- mennyire számít éghető anyagnak? Ez is fontos szempont, hiszen egy tűzesetnél az éghető anyagnak köszönhetően könnyebben terjednek a lángok. Vagyis minél jobb a tűzvédelmi besorolása egy szigetelőanyagnak, annál biztonságosabb lesz az épület.
- milyen az anyag alaktartása? Vagyis: nem fog-e összeesni egy idő múlva?
- milyen az anyag páraáteresztőképessége? Ez a kérdés például a fafödémszigetelésnél vagy a vályogszigetelésnél kardinális.
- mekkora a szigetelőanyag súlya?
- mennyire kezelhető könnyen? Mennyi hulladék keletkezik a felhasználás során?
- mennyire lehet egyszerűen kivitelezni a szigetelést az adott anyaggal?
- mennyire tartós?
- mennyibe kerül?
Ha ezeket a szempontokat figyelembe vesszük, meg fogjuk találni az adott terület szigeteléséhez a legjobb anyagot.
A födémszigeteléssel kapcsolatban jó hír, hogy szinte bármikor elvégezhető a szigetelés. Nem kell megvárni a melegebb időket, egyszerűen bele lehet kezdeni, sőt, akár házilag is elvégezhető a hagyományos táblás szigetelőanyagokkal. Azonban vannak olyan esetek, amikor érdemes fújható szigetelést választani. Ha korábban nem volt szigetelve a födém, vagy rossz minőségű volt a szigetelés, akkor jelentős összegeket spórolhatunk meg egy minőségi szigeteléssel. Akár 30-50%-kal kevesebbet kell fizetnünk fűtésre és hűtésre. Természetesen ez attól is függ, hogy a családtagok mennyire szeretik felfűteni vagy lehűteni a lakóteret, milyenek a nyílászárók, és van-e homlokzati szigetelés. A hagyományos táblás szigetelést akár házilag is elvégezhetjük, főleg tekercses anyagok esetében. Kigördítjük és több rétegben elérhetjük a kívánt vastagságot. Párazáró fóliát mindenképpen el kell helyezni a szigetelőanyag alá, és figyelni kell arra, hogy esetleges járófelület vagy szervízjárat építésekor ne zárjuk le teljesen a felületet. A hőszigetelő anyagokon nem lehet járkálni, ezért a terítésnél erre is figyeljünk! Ha házilag oldjuk meg a szigetelést hagyományos anyaggal, figyeljünk a megfelelő vastagságra és a szigetelőanyag minőségére (ne csak az ár alapján döntsünk), valamint válasszunk tekercses anyagot, mivel könnyebb vele dolgozni.
Mit érdemes tudni az egyes szigetelőanyagokról?
Üveggyapot
A tetőszigetelésnél, födémszigetelésnél nagyon jó választás az üveggyapot. (Amit fújható és táblás formátumban egyaránt beszerezhetünk.) Az üveggyapot termékek fő alapanyaga az üvegtörmelék, azaz a síküveggyárak melléktermékei, tehát itt egy újrahasznosításról beszélünk. Ehhez még nagy mennyiségben kerül kvarchomok, amely Földünkön a leggyorsabban megújuló nyersanyagok egyike. Alapanyagukból eredően továbbá az üveggyapotok kiváló tűzvédelmi tulajdonságokkal is rendelkeznek.
Az üveggyapot szálak nagyon vékonyak és effektíve hosszúak.
A szálszerkezetből adódik a termék nagyfokú rugalmassága, amely nemcsak a könnyű feldolgozhatóságot és kiváló térkitöltést biztosít, hanem a hangszigetelési paramétereket is kiemelkedővé teszi. A szálvékonyság nagyban befolyásolja a termék hővezetési tényezőjét, azaz a minél vékonyabb szálak növelik a termék hőszigetelő képességét.
Az üveggyapot az ásványgyapotok csoportjába tartozik, azok minden előnyét egyesíti magában. Tökéletesen páraáteresztő, hagyja lélegezni a szerkezetet.
Az üveggyapot hőszigetelést legfőképpen azért alkalmazzák széles körben, mert fajtáján belül megfizethető, a világon a leggyakrabban használt szigeteléstípus, kezelése könnyű, hosszú élettartalommal bír.
Kőzetgyapot
Az üveggyapothoz hasonlóan a kőzetgyapot is természetes anyagokból készül, kiváló hőszigetelő adottságai vannak, nem éghető és tartós, nem érzékeny a hőmérséklet ingadozásra, alaktartó és van még egy nagyon fontos tulajdonsága: átereszti a párát. Épp ezért, ha például vályogfalat kell szigetelnünk, akkor az eps/xps szigetelőanyag helyett válasszuk a kőzetgyapot táblákat.
Polisztirol / EPS / hungarocell
Az egyik legelterjedtebb homlokzati szigetelőanyag több néven is fut a köztudatban: hungarocell, eps vagy polisztirol. Előhabosított polisztirol gyöngyből készítik, könnyen lehet vele dolgozni, költséghatékony megoldás. A rögzítést ragasztással és dübelezéssel oldják meg. Általában a lábazatnál valamivel vékonyabb, viszont megerősített, a nedvességnek ellenálló polisztirol táblákat szoktak alkalmazni. Ha jól rakták fel a szigetelőanyagot, akkor számíthatunk arra, hogy hosszú évekig a házfalon marad. Előnyei: jól hőszigetel, kicsi a súlya, egyszerűen szállítható, könnyen formázható, egyszerű a beépítése, költséghatékony megoldásnak számít, szinte valamennyi falszerkezetre alkalmazható, terhelhető és lépésálló kivitelben is kapható.
Van egy valamivel drágább megoldás, ez a grafitos polisztirol. Az előnye, hogy a hatékony szigeteléshez nem kell olyan vastag szigetelőanyagot felragasztani a falra, mint a hagyományos hungarocellnél, így kevesebb helyet foglal el.
A polisztirol szigetelés legkomolyabb hátránya, hogy nagyon rossz a páraáteresztő képessége. Épp ezért fafödémre, vályogfalra egyáltalán nem javasolt elhelyezni, mivel a falazatból a pára nem jut ki, így vizesedni, nedvesedni, penészedni fog, rosszabb esetben akár statikai problémák is következnek ebből a szigetelési hibából.
Cellulóz szigetelés
A cellulóz szigetelés egy olyan papíralapú hőszigetelés, melyet újságok hulladékpapírjának újrahasznosításával állítanak elő. Azaz a cellulóz rostokat (a fa természetes rostjait) újságpapírból nyerik. A fújható cellulóz szigetelés hézag- és résmentes szigetelést biztosít, az anyagot forgalmazó oldalakon olvasható továbbá, hogy környezetkímélő megoldás (ennek némileg ellentmond az a töménytelen mennyiségű kemikália, amivel a cellulózt kezelik ahhoz, hogy valamilyen szintű tűzállóságra tegyen szert), nincs egészségkárosító hatása, tűzálló (bár izzik, erről lásd a hátrányoknál). Hátránya a cellulóz szigetelésnek, hogy könnyen magába szívja az igen jelentős mennyiségű párát és amikor kiszárad az anyag, a száradással zsugorodik, veszít a térfogatából, a vastagságából és ezáltal a hőszigetelő képességéből. A kőzetgyapotnak és az üveggyapotnak ezzel szemben kiváló a páraáteresztő képessége, vagyis nem zárja magába, az épületbe a nedvességet.
További hátrány a súlya: 35-65 kg/m3. Ez utólagos tetőtér beépítéseknél pl. nagyon nem mindegy hogy milyen súlyt rakunk többletként a födémre.
Farost szigetelés
Azoknak találták ki a farost szigetelést, akik kifejezetten környezettudatos szigetelőanyaggal szeretnének dolgozni. A farost szigetelőképesség szempontjából felveszi a versenyt más hőszigetelő rendszerekkel, hiszen anyagsűrűsége magas, a hővezető képessége alacsony, és a speciális hőtároló kapacitása rendkívül nagy, vagyis a hőszigetelési hatékonyság télen és a legforróbb nyári napokon is kimagasló. Mivel a farostok háromdimenzióban egymáshoz csatlakoznak, tartósan zsugorodás és ülepedésbiztos lesz a szigetelés. Az alapanyag tekintetében csak válogatott friss, kezeletlen fenyőrostból készülnek a farost szigetelő anyagok. Hanggátlási és tűzvédelmi minősítések elérhetőek a termékhez, környezetbarát, ráadásul újrahasznosítható mint a természetes fa.
Minden szigetelőanyagnak megvan a maga felhasználási területe. De hogy melyiket hova helyezzük és milyen kivitelezővel dolgozunk, az egyáltalán nem mindegy.
