Brigetiótól- Komáromig címmel a magyar és az európai hadtörténelem egyik jeles helyszínéről, a komáromi várról, illetve erődrendszerről, valamint a magyarországi millenniumi emlékművekről hallgathatnak meg előadásokat az érdeklődők Közösségek házában.
Megszokhattuk már, hogy a Kuruc Vitézek Nyugállományú Egyesület aktív szervezeti életet él. Az egyesületi élet mindennapjai mellett rendszeresen szerveznek szakmai, tanulmányi, honismereti kirándulásokat tagjaik számára határon innen és túl.
Ezek a kirándulások általában egy-egy történelmi eseményhez, helyszínhez, csatahelyhez kötődnek, és ilyenkor megemlékezést tartanak ott, leróják a tiszteletüket hős elődeink előtt, vagy éppen társadalmi munkát végeznek, például egy magyar elesettek hamvait takaró sírkertben. Meglátogatták már Nándorfehérvárt, az I. világháborús – ma – dél-lengyel hadszínteret, haditemetőket, tavaly pedig a szigetvári várat és a mohácsi csatamezőt.
Nem mennek felkészületlenül, egy egy nagyobb út előtt előadókat kérnek fel, és igyekeznek minél jobban megismerni az adott helyszín történeti, kulturális, művelődéstörténeti hátterét.
Az elmúlt év végén vetődött fel, hogy rendezvényeiket tegyék nyitottá, érdeklődők, diákok előtt is, hiszen sok olyan ismeret hangzik el ilyenkor, amely – reményeik szerint – méltán tarthat igényt nagyobb érdeklődésre is.
Ebben az évben két nagyobb nyilvános beszélgetést, előadást terveznek.
Az elsőre május 18-án, csütörtökön kerül sor a Városi Művelődési Központban, 16,00-kor.
Brigetiótól- Komáromig címmel a magyar és az európai hadtörténelem egyik jeles helyszínéről, a komáromi várról, illetve erődrendszerről beszél Mester Sándor tanár. Az előadó több alkalommal vezetett már ide kirándulókat, diákokat, érdeklődőket, sőt a városi sportéletnek is több mint 10 éve élő kapcsolat van az egyik ottani sportklubbal. Brigetio néven fontos helyszín volt a térség már a római – Pannónia – provinciák időszakában. Később a Vág és a Duna találkozásánál építettek bevehetetlen várat, mely az 1848-49-es szabadságharc idején, még a világosi fegyverletétel után is jó ideig tartani tudta magát, védő kegyelmet kaptak, szabadon elvonulhattak.
Még a XVIII. század végén kezdték meg kiépíteni azt az erődrendszert, aminek fő célja Bécs megvédése egy esetleges török, vagy egyéb támadástól. A folyamatos építéseknek, korszerűsítéseknek köszönhetően az öt egységből álló védvonal végül is a világ második legnagyobb kiépített – bázis, szállás és utánpótlásraktárként funkcionáló – erődjévé vált, méltán lett része később az UNESCO világörökségnek. Volt szovjet hadiobjektum, „területen kívüli fennhatóság alatt” Magyarországon, mintegy két évtizedig. A szovjetek kivonulása után, ma már történelmi és kulturális emlékhelyként funkcionál, múzeum, fesztiválokat rendeznek benne, filmforgatási helyszínnek is kiváló. Ezekről és más érdekességekről is szól majd az előadás.
A másik előadó a Bibó István Gimnázium rajz és vizuális kultúra szakos tanára, Kollarics Gábor. Ő a magyarországi millenniumi emlékművekről beszél, ezen belül is kiemelten az azokon megjelenő, turul motívumhoz kötődő hagyományokról. Külön figyelmet szentelve a sokak által ismert – hiszen szinte az északnyugat-magyarországot átszelő autóút fölé magasodik -, tatabányai hatalmas szobornak.
Az egyesület, az előadók, illetve a művelődési intézmény minden érdeklődőt szeretettel várnak.
A rendezvény plakátja ITT tekinthető meg.
