Az emberek karácsonykor ajándékot adnak azért, hogy kifejezzék megbecsülésüket egymás felé. A karácsonyt ezért a szeretet ünnepének nevezik, de vajon tényleg ennyiről szólna a szeretet?
Szeretet alatt a mai kultúra elsősorban egy emberi érzelmet ért, ami arra sarkall (különösen karácsonykor), hogy a legdrágább ajándék megvásárlásával juttassuk kifejezésre. Ugyanakkor azt is érdekes megfigyelni, hogy a szeretet ünnepe után visszarendeződik minden, és valamilyen oknál fogva eltűnnek a kegyes érzelmek. A Biblia alapján elmondható, hogy a szeretet nem egy pozitív emberi érzelem, hanem egy személy, az Isten maga. A világ Teremtője úgy fejezte ki a szeretetét, hogy odaadta a fiát, aki közel kétezer évvel ezelőtt megjelent, és közel hároméves földi szolgálata alatt demonstrálta Isten szeretetét: betegeket gyógyított, démonokat űzött, vagyis megoldotta az emberek alapvető problémáit. Jézus a legnagyobb fokú szeretetnek azt tartja, ha egy ember hajlandó letenni az életét egy másikért, ennek ékes példája a golgotai kereszt.
Az ógörög nyelv a szeretetre öt kifejezést használ, de nem mindegyik fordul elő a Biblia lapjain. Például a másik teste iránti olthatatlan vágyat (epitűmia), valamint a lelki sóvárgást (erosz, vagyis a klasszikus értelembe vett szerelem) hiába is keressük a Szentírásban. Viszont a másik három szeretet típus nagyon sokszor előfordul, és ezek képviselnek maradandó értéket. Az emberi kapcsolatokban évek alatt kialakul egy ragaszkodás, biztonságérzet (görögül sztorgé). A szeretet ezen megnyilvánulásában már jóval kevesebb a függőség, és nem olyan önző, mint az előző kettő. A Biblia ezen túlmenően megkülönbözteti a baráti szeretetet (filosz) is, ami viszonylag többet ad, mint amennyit kap, de fontos azt látni, hogy befektetés nélkül ez sem tud működni. Az ötödik szeretet fajta az agapé, ami úgy ad, hogy abszolút nem vár el viszonzást a másiktól. Ezt szokták isteni szeretetnek is hívni, amiben a másik iránti függőség nulla.
Ezek alapján elmondható, hogy a szeretetet ki tudjuk fejezni kölcsönös ajándékozással, karitatív tevékenységgel is (amire a karácsony nagy hangsúlyt tesz), de ezek csak eszközök. Nem lehet célunk az, hogy az ajándék nagyságával, értékével sajtoljunk ki a környezetünkből pozitív érzelmeket, mert ezek csak ideig-óráig működnek, majd elpárolognak. Akkor mégis hogyan lehet a szeretetet megnövelni az életünkben?
Ahogy arra már utaltam, a szeretet egy természetfelettiből táplálkozó valóság, és éppen emiatt sokszor nem egészen kiszámítható módon működik. Jézus az Isten törvényét két sarkalatos pontban fogalmazta meg: egyrészt felszólít arra, hogy a láthatatlan Istent szeressük, másrészt arra is hangsúlyt tesz, hogy a felebarátainkat (akiket látunk), mint saját magunkat részesítsük agapéban. Ez azt jelenti, hogy az ember alapvetően nem a szeretet forrása, hanem annyi szeretet van benne, amennyit a világ Teremtőjével való kapcsolatából összegyűjtött. Fontos továbbá az, hogy ezután hagyjuk magunkat az Istentől szeretni: ha az önértékelésünk nincsen rendben, akkor a környezetünket se tudjuk megbecsülni. Ha az Isten és önmagunk szeretete már stabilan működik, az meg fog mutatkozni az egyéb kapcsolatainkban (baráti, rokoni, stb.), és ezt kifejezésre juttathatjuk ajándékok vásárlása által is.
Ezekkel a sorokkal kívánok a Halasinfo olvasóinak Békés Boldog Karácsonyt, és sikerekben, szeretetben gazdag Boldog új évet!
Papp Zsolt teológus
