A politikus még októberben nyújtotta be indítványát az óraátállítás megszüntetéséről, ez mostanra került a bizottság elé. Kepli felvetésében megfogalmazta, leginkább a mezőgazdaságot segítené, ha az ország egész évben a nyári időszámításban maradna, de fontosak a tervezett intézkedés élettani hatásai is. A tegnapi ülés után lapunknak nyilatkozó képviselő maga is meglepődött az egyhangú bizottsági döntésen, ami arra utal, hogy a Fidesz is kész beállni az ügy mögé. – Elfogadtam Kepli Lajos érvelését, egyetértek a javaslattal, és képviselőtársaimat is arra fogom biztatni, hogy szavazzák meg a javaslatot, ha a parlament elé kerül. A bizottsági tagok közül mindenki igennel voksolt, és bízom benne, hogy jövő héten az Országgyűlésben is hasonló sikert aratunk. Szerintem nincs akadálya annak, hogy megszavazzák. A párton belül támogatjuk, egyeztettünk a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal is, és úgy tudom, ők is az ügy mellé állnak – erősítette meg lapunknak Bencsik János, a Fidesz országgyűlési képviselője, a gazdasági bizottsági tagja.
– Amennyiben az Országgyűlés elfogadja az indítványt, egy-két éven belül végleg átállhatunk a nyári időszámításra – bizakodott Kepli Lajos. Szerinte egyébként az óraátállítás nem aktuálpolitikai, hanem az emberek mindennapjait érintő ügynek számít. Először még tavasszal tette meg a témával kapcsolatos javaslatát a jobbikos képviselő, akkor azonban a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium elutasította. Fónagy János államtitkár azt állította, az áttérés azzal járna, hogy nem lennénk egy időzónában a legfontosabb kereskedelmi partnereinkkel. A tárca sajtóosztálya tegnap lapunk kérdésére már azt felelte, az Országgyűlés hatáskörébe tartozik, hogy támogatja-e a javaslatot vagy sem.
Kepli Lajos úgy látja, az óraátállítások olyan ugrást jelentenek az emberi szervezetnek, mintha évente kétszer öt hét kiesne az életükből. Korábban arról is beszélt, hogy több kutatás is kimutatta, az emberek az átállítás után fáradtabbak, ingerültebbek lesznek, és négyszer-ötször annyi közlekedési baleset is történik, mint máskor. A Szállás.hu nemrégiben készült felmérésében a magyarok 80 százaléka utasította el az óraátállítást. Az ellenzők kétharmada pedig inkább a fix nyári időszámítás híve. A gyakorlatban az átállás azt jelentené, hogy télen is hosszabbak maradnának a nappalok, igaz, reggelente tovább tartana a sötétség.
Nemzeti szintű döntés
Kepli szerint Magyarországon lényegesen kedvezőtlenebbek az óraátállítás hatásai, mint a nyugatabbra fekvő tagállamokban, ezzel szemben a nyári időszámítás végleges alkalmazásának számos előnye lenne. Ezek közé sorolta a természetes fény kedvező hatását az általános egészségügyi állapotra.
Hozzátette, hazánk időzónájára uniós irányelv vonatkozik, amit nem kötelező elfogadnunk, nemzeti szintű döntés is elég a váltáshoz. Tervei között szerepel ugyanakkor, hogy uniós szinten, más érintett tagállamokat is bevonva változtassanak az időszámítás módján.
A Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. korábban azt közölte, becsléseik alapján az óraátállítással a magyar fogyasztók évente 4-5 milliárd forintot takaríthatnak meg áramköltségeikből. Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége főtitkára pedig arra hívta fel a figyelmet, a Magyar Tudományos Akadémia bevonásával lenne célszerű készíteni egy alapos kutatást az óraátállítás témájában. Amennyiben e tanulmány végső következtetése az, hogy a magyar vállalkozások számára előnyös volna egész évben a nyári időszámításban maradni, akkor érdemes lépni, főként, ha ez energiamegtakarítással és közérzetünk javulásával jár.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 11. 16.
