A görögszéna egy csodálatos növény, amely nem kap annyi figyelmet, mint amennyit megérdemelne. A cikkben sorra vesszük az előnyeit, valamint foglalkozunk a felhasználásával, a biológiai jellemzőivel, és azzal is, hogy miért ideális megoldás a talaj javítására.
Érdekesség, hogy ezt a növényt már az ókori Egyiptomban és Babilóniában is termesztették. Hazánkban görög lepkeszegnek és fenőgréknek is nevezik. Termesztik a magjáért, valamint felhasználják fűszernövényként, gyógynövényként és takarmánynövényként is. A lucernával azonos minőségű takarmány. Mindemellett pedig rendkívül hatékony megoldás a talaj javítására. Mielőtt erre részletesen kitérünk, nézzük meg, hogy milyen jellemzői vannak!
Görögszéna, görög lepkeszeg, fenőgrék
A görögszéna egyéves, mediterrán, lágyszárú növény. Karógyökere hosszú, szára elágazó, magassága 40-60 centiméter, de akár a 80 centimétert is elérheti. Halványsárga, sárgásfehér virágokkal rendelkezik, lomblevelei hármasan összetettek. Termése sokmagvú hüvelytermés, 8-10 maggal.
Valószínűleg a növény jellemzőit olvasva sokan kedvet kapnak a görögszéna termesztéséhez. Ezért a következő bekezdésben annak járunk utána, hogy ezzel kapcsolatban mire kell figyelni.
Termesztés, betakarítás
A görögszéna termesztése nem igényel külön beruházást, mivel a gabona géprendszerével megoldható. Tenyészideje rövid, 120-130 nap. Július 10. és augusztus 10. között kell elvetni 12 cm sortávra, 60-70 kg/ha vetőmagot. Fontos az egyenletes, 1,5-2 cm mélységű vetés. Vetést követően hengerezésre kell sort keríteni, 3-5 nap alatt kikel.
A talajjal szemben kevésbé igényes, az 5,3-8,2 közötti pH optimális a számára. Nagy hozamra a humuszban gazdag meszes talajok esetében lehet számítani, a vegetációs időszakban 500 mm csapadékra van szüksége. Másodvetésben foszfor- és káliumtrágyát nem kell adni, de takarmánytermesztés esetén a 60-80 kg/ha N-hatóanyagot ki kell juttatni. Csapadéktól függően 17,9-40 t/h tömeget ad betakarításkor.
Gyomelnyomó képessége kis mértékű, ezért gyomirtásra szorul. Jól tűri a nyári szárazságot, valamint a csapadékos telet. A -5 °C-os fagyokat is elviseli, így vadtakarmánynak vagy talajtakarás céljára a tél folyamán a területen hagyható.
Kevesen tudják, hogy a görögszéna a talaj javítására is megoldást kínál a sok-sok előnye mellett.
Ideális megoldás a talaj javítására
Minden gazdálkodónak szem előtt kell azt tartania, hogy a talajnak szüksége van törődésre, gondoskodni kell a tápanyag pótlásáról. A görögszéna ideális megoldás a talaj javítására, jól illeszthető a vetésforgóba. Zöldtrágyaként vagy takarmánynövényként bármely korán lekerülő őszi kalászost követheti.
Fővetésben két kalászos közé célszerű vetni, lehetőség szerint olyan talajra, ahol korábban lucerna volt. Kiváló elővetemény bármely növény számára, 70-90 kg/ha nitrogént képes megkötni. Ez különösen hasznos tulajdonság, mivel ez a tápanyag hozzájárul a növények fejlődéséhez. Utána következhet például őszi búza, őszi árpa, tritikálé, amelyek kihasználják a megkötött légköri nitrogént.
Tehát ez a sokoldalú növény nemcsak hatékony, hanem fenntartható választás is a talajjavításra. Ahogy egyre több gazdálkodó ismeri fel a talajjavítás jelentőségét, a görögszéna egyre népszerűbb választássá válhat.
